Nézzétek meg!

A csodabogár

Régi kedvenc

Családom és egyéb állatfajták

ez még a régi film. Látta valaki az újat? Milyen?

Szeretem a könyveit, ez volt tőle az első olvasmányom. Könyvtárban olvastam, jó nagyokat kacagtam rajta. Megkérdezték a gyerekek mit olvasok, amin ekkorákat lehet nevetni?

Költészet napjára (is)

Benyó Judit: Még mindig mint egy kisgyerek

Még mindig mint egy kisgyerek,

bámulom az életet,

koldulom az életet!

Még mindig mint egy kisgyerek,

örülök, fűnek, fának, virágnak,

és egyre csak reménykedek.

Itt kuporgok egy tisztáson,

hogy senki ne bántson,

hogy senki ne lásson! 

forrás 

 

 

 

 

Beának,

mert így egyszerűbb a fotókat megmutatni. Kecskemét, húsvéti vásár, műsor, játszóház. Öltözet/öltözékkészítő.
 

 

Az én szemem az anyagokon akadt fenn. A te babáidnál vagy a szabásminták fotóinál láttam hasonlókat.  Egy anyag, más-más világ, ahonnan a szabásminták, a mintababák kikerültek, a feltehetően táncosoknak készült viselet, s mégis közös bennük: a szépség, a nőiség kiemelése, a finomság, lágyság. Legyen női ruha vagy baba öltözéke.

Április a természetben és filmen

A kertben

 

 

 és az erdőn

és egy kedve film: Elvarázsolt április "

"Tavasz az olasz tengerparton. Szinte érezzük a virágok bódító illatát, a szellő lágy fuvallatát, az ódon ház szobáinak meghitt hangulatát..."

Nesze neked oktatás!

Ő írta az Altató c. könyvet, szégyen, nem szégyen nem olvastam , nem is ismertem a könyveit. (Az más kérdés, egy könyvtáros hogyhogy nem találkozott vele?) Más téma, más  műfaj, letehetetlen volt számomra ez a könyve,  ami szintén némileg önéletrajzi. Nem érettségizett, de több kötetes szerző!!! Szenzációsan ír, az első pillanatban magával ragadja az embert. Bebizonyítja, nem a bizonyítvány teszi az embert. No, meg az oktatásra is ráhúzza rendesen a vizes lepedőt.

Most olvasott könyvében a csemegepult mögé áll be. Élményeit, meg amit nap mint nap meg és átél  szokásos stílusában írja meg. Mondjam ismét, hogy letehetetlen?

Az élet mégis szép!

Tegnap is feküdtem eleget, s kertészkedtem eleget. Az eső nagy úr, bekényszerített, pihenésre késztetett. Normális ember mércéjével így sem sokat tettem.

Ma reggelre mindenem fájt, mozdulni sem tudtam. Aztán kimentem A KERTBE, ami kicsi, és kezdetleges, és semmi, de nekem a kertek kertje és a világ közepe. S lám elkezdtem feltöltődni erővel.A hogy ide -és odanéztem láttam mit kell tenni, mit kiásni és átültetni, s röppent a fájdalom, fáradtság.

 Ez a felébresztő látvány: az arany és bordó színekben rügyező borbolyák és a spirea. Ekkor mondtam azt, érdemes küzdeni, elfáradni.

  

 

Ezt a csodálatos hátteret a szomszédban vajon mikorra sikerül eltakarnunk?

 A fenti tüdőfű a kedvenc erdőnkből, a lenti kertészeti. Amilyen jelentéktelenek úgy kedvelem őket. Tán mert elsők? Tán a virágaikért?

 Innen kiszedtem az összes megmaradt tulipánt, s átültettem ide és oda. Megmaradnak-e? Viszont kaptak egy esélyt, mert valaki a többi hagymáját szorgalmasan elrágta odalent.

 

A neve nem jut eszembe, valami kínai.... egész télen fehér takaróban volt. Megúszta.

 Nagyon hálás virág.

Egy szőlőhegyi kirándulás emléke tavalyról.