már 73 éves leszek.Mi ebben az érdekes? Az hogy annak idején is éppen csütörtöki napon születtem, este fél nyolckor.
Egyszer részt vettem egy szeánszon, ahol a születésünket modelláltuk, vagy játszottuk el/újra, s láttam anyám nem éppen boldog arcát, ahogy megszülettem. Rákérdeztem, azt mesélte, hogy nehezen, fogóval jöttem a világra, megszenvedte. Nagy volt a fejem. Azt mondják, az anya gyermek kapcsolatban a születés élménye megmarad, vagy nyomot hagy inkább. Sosem éreztem szeretettelinek. Közelinek,bensőségesnek. Anyámnak csak fia volt, mondta mindenki, aki találkozott vele. S ez így is volt.
Azért már kifelé tart a tél, akárhogy is fogja magát. Mikor elment a hó, már tavasz illat volt a levegőben. Nem tudom máshogy megfogalmazni. Más lett a levegő.
Tegnap a kutyát sétáltatva rányomult egy férfira, követte, futott utána. Nincs kutyája, macskája, milyen illatot érezhetett rajta, hogy rábukott. Régi emlékeket idézett, ahogy mondta az öblítő illata, esetleg. Ő sem értette. Ilyen még nem fordult elő vele, már Megivel, mert kutyaillatok helyenként bizony bódultságot okoznak nála. Titkos üzeneteket közvetítve. A férfit még sosem láttuk, amúgy.










































