Tavaszodik?

 

A kikeleti bangita és a  gyöngyvirágcserje, bimbóban. Az utóbbi főleg érdekes, ő később virágzik, tavasszal. 
 

S novemberi színkavalkád, imádtam. Azt hiszem utoljára láttuk. Hullanak nagyon a levelek.

Mint egy pörgős szoknya

Az ikerfa másik fája (bükk?) teljes színben. Mintha világítana mögötte.

Októbert búcsúztató

 Ma reggel megbotlottam egy kitámasztó karóban, jól megrándult az amúgy is időnként elviselhetetlenül fájó lábam. Azt hiszem utolsó szép fotók az osztó-fosztó októberről.A színek osztása után a hideg, fagypont közeli reggelekkel megindult a levélhullás. Pedig néhány bokor évek óta vagy még sosem volt ilyen gyönyörű színekben. Pl. a varázsmogyoró, szinte naponta váltotta a színeit. Akár a cserszömörce.Vannak még most színesedni kezdő bokrok, félek, hogy már nem tudnak kibontakozni.

Tegnap délután ködben sétáltunk a közeli, ún. unalmas erdőben. Mire visszaértünk kisütött a nap. Igen, jól látni, a jobb oldalon végig kerítés van, több résre tagolt terület. Ahogy a határ nagy része is lekerített, a vadak pedig a kertekbe járnak be táplálkozni.

Az ősz himnusza

 vagy inkább csodája ez a bejegyzés. Nem tudok betelni vele. Azt hittem az utolsó a csoda, de lehet felülmúlni. Pedig főleg a munkáról szól, s mégis. Fantasztikus, tehetséges, zseniális ember. Százezrek várják, nézik minden héten. Megnyugvást, békét, harmóniát hoz az életükbe.

Október szeretlek!