Ajánlom

Rengeteg - Mindenhol látlak 

Zsebi 2006. június 15. - 2021. június 14.

 

Tegnap estefelé Zsebi átsétált a Szivárványhídon. Pár fotóval emlékeznék rá. 10 éve a házzal együtt örököltük, megszerettük, évekig jött velünk az autó hátsó ülésén erdőre, mezőre, s távolabbi helyekre is kirándulni. Úgy sétált fel Tátika várába, hogy az onnan lefelé jövők meg is jegyezték, ez a kutya úgy megy fel, mintha otthon lenne.

 A vakondok és macskák felügyelője volt, előbbi minőségében nálunk nem igazán aratott osztatlan sikert, az ásásai miatt. S falusi sétáinkon minél nagyobb volt a kerítés másik oldalán a kutya, annál jobban ugrott neki, ugatva. Harciasságban nem volt nála hiány.

 

Régi labdázások emléke, már csak megfogta, nem igazán hozta vissza a labdát. Néha kikapcsolt, néha pedig nagyon otthon volt.

 

Őrhelyén a Zsebi kert kapujában

 

 

Aztán tavaly fulladni kezdett, egyre jobban, kiderült, hogy a szívével vannak komoly gondok. Napi háromszor kapott gyógyszert, külön szertartás keretében. Már nem lett a régi, szép lassan fogyott az ereje, csökkentek a megtett távolságok.

Tavaly nyár végi fotó, akkor azt hittük a holnapot sem éri meg. Túlélte, majd egy évig.

Ezek az utolsó erdei fotók, kb. egy éve készültek. Akkor már fáradt, leállt, visszafordult. Többé nem erőltettük ezeket a sétákat.

 Ezek már a napi háromszori kerti séták fotói. Mint engedte ereje, a kert végéig, közepéig jött velem, vagy kinézett, s visszafordult.

 

Nyár elején annyira fulladt, hogy ultrahanggal ismét megvizsgálta a szívét az állatorvos. Megemelte a gyógyszereket, s felajánlotta az altatást, ha megint rosszabbodik az állapota. Felturbózta, ahogy mondtuk. Jó hete kezdett nem enni, nem kikapni kezemből a kipreparált gyógyszeres golyókat, kinézett a kertre, visszafordult. A macskák ott sétálgattak mellette. Ismét befeküdt a bokrok alá, s sokszor fulladt.

Tegnap reggelre 3 lábon sétált ki, aztán csak feküdt, felállni alig tudott. Úgy vágtam le a bokrot, hogy hozzáférjek gyógyszerrel, vízzel. Nem akartunk neki szenvedést. Egyértelmű volt, innen már nincs visszaút. Ölben vittük az autóba, az állatorvoshoz. Miközben a könnyeim nyeltem végig simogattam, legyen könnyű az áttérése. A kert alatt helyeztük örök nyugalomra,  a macskák Pif, Miska, Mózsi, Öregasszonyka társaságába.

 

Kedves Zsebi, nagyon szerettünk, nyugodjál békében.

Film

 A minősége nem jó, amúgy szuper. tudom régi, de nem kehet megunni.

Kora reggel

Falcsik Mari: Anyám és a faluja

hát így szeretsz ott? – kérdezte –
jobban mint odahaza?
és a vonat csak rázott minket
mint az én vállamat a sírás

és mit szeretsz ott – folytatta –
jobban mint otthon? hogy nem kell
csinálni semmit? hogy te vagy
a Borsószem királykisasszony?
és a vonat csak zakatolt velünk
mint az én sajgó szívem

hogy minden szag – folytatta –
sokkal erősebb? hogy pontosan tudni
melyik honnan jön? hogy minden pont olyan
egyértelmű mint az erős szagok?
és a vonat csak sikítozott a sínen
mint az én eltépett lelkem

hogy a házi tésztát túrót – folytatta –
finomabbra keserűbbre főzik? hogy ők
mindig egészen pontosan tudják?
és a vonat csak ingatott jobbra-balra minket
mint az én szenvedélyem minden kanyarban

hogy megmondják mi az és mi nem?
hogy nincs vita erről? hogy a Bán Julcsa apja
az nem ember hanem csak Bán Pál fejőgulyás?
és a vonat már nem is tudom
hová száguldott zúgó fejemmel

nem kell sírni – folytatta – ott lesz
minden jövőre is és ezer év múlva
nem kell sírni – ismételte –
egyszer el kell jönni majd télen –
és elhallgatott kifele lesve

és mikor én már csak hüppögtem
még azt mormogta csak úgy
maga elé: no já forgácsot
vág ki fából a gyalu: csodálatos
csodálatos falu

forrás: 

forrás: http://kantin.arnolfini.hu/2018/09/falcsik-mari-anyam-es-a-faluja/

---

 

SOS

 A fejlécet hogy tudom  oldalról középre igazítani? Nem tudok rájönni, köszönöm a segítséget.

Hőségben

A sásliliomok, liliomok pompájukban vannak. Többfelé a kertben. Szeretem őket. Igaz, hogy ez a pompa a tavalyihoz képest kis méretű virágokat jelent, de legalább nyílnak, szépek. Örömöt nyújtanak.

 

A kokárdavirágok ott vannak mindenütt. Nem is tudom, hogy kedvesebbek, ha nyílnak, vagy már csak a maradék"gömböcskéikkel"?

A klematiszt tavaly tövig vissza kellett vágnom, a szürke rothadás miatt. Idén ezt a formáját hozza. Kicsik a virágai, de a tavalyi állapothoz képest egészséges.

 

A cserjés hortenzia anya, s egy gyermeke, a kert egy eldugott csigainváziós részén. A dögök nyár elején támadták is rendesen. Ahhoz képest kitett magáért. Legfeljebb egy hozzá méltó hely kellene neki.

Itt a ház előtt is tavaly nagyobbak, dúsabbak voltak. Most ennek a látványnak örülünk.

 

Szerencsevirágnak mondják. Naponta csodálom, ahogy vitorlát bont estefelé, s nappal behúzza ezeket a vitorlákat.

 

Némi visszavágások után az uram ledarálta a nyesedéket. Próbálom a még nem talajtakarós részeken teríteni. Kérdés az, hogy csigáink mit szólnak majd hozzá? Aztán a "régi" égetőre is kerül ez és az a kertből. Ezeket csomagolni kellene, s elszállítani. Érdekes ez az égetés kímélő világ.
 

 

A barna kerítésre, melyet az uram épít a volt kapuból már került lonc, rózsa, de kiderült oly kevés a fény, minden törölve lett. Még keressük a megfelelő takaró növényt, már a mögötte lévő részt takarót.

Itt már konszolidálódott a helyzet. Némileg...