Májusi egyveleg

Ezek esti fotók, azt hiszem, melegek a fények. Csodás a május, tobzódnak a tulipánok, egyre több bokor is színesedik, bár a virágzás még odébb van.

Lent a gyümölcsös részen pitypangok vették át a hatalmat, s találkoztam gólya úrral is. Elvoltunk egymás mellett.

Elment e retikülöm,

 azaz Cirnyó úrfi. 8 éves születésnapját még betöltötte, a macska AIDS végzett vele, 4 hónap alatt a belobbanása után elvitte. A vég nem volt szép, az állatorvos akihez ügyeletre vittük nem a baján segített, ezután elbújt, napokra. Nem találtuk, amikor véletlenül rábukkantunk onnan is tovább bújt. Utolsó erejével az ajtónkig mászott el, ahogy összeraktam. Reggel a lábtörlőn találtam, hiába volt az utolsó szeretet, már átment kómába, s délután el is távozott a Mózsik után, nagy közös vadászatokra, verekedésekre.

Igazi kandúrmacska volt fénykorában, csavargott, verekedett, nem egy nyarunk ment rá míg a gennyben úszó macskát állatorvoshoz vihettük az utolsó percekben. Már ismerősen csengett a neve a telefonban. Későn ivartalanítattuk. Nekem az árnyékom volt, innen a retikül megnevezés, mikor már nem kísért le a kert végébe éreztem megy el az ereje, így is lett. Nagy szeretettel őrizzük az emlékét.

Ezekkel töltöm az időm mostanában

Párhuzamos anyák 

 

 és egy másik film:

Underground

Ajánlom

 

Magamban

 százszor fogalmazok neg, rakok össze egy bejegyzést, a leírásra sose kerül sor. Fotók mögé bebújni, általuk szólni egyszerűbb, mostanában még az is elmaradt.

Küzdök a fennmaradásomért, a gyógyulásert, s hogy tudjak egy hónap után végre természetes módon, s minél hosszabban aludni. Szétnyúzza az embert. Próbálkozom az olvasással, végre Szűcs Péter Dharma c. könyve elhozta a megváltást. Csak a cikkek mentek, több tételben eddig, az altatás...jó zsizsi lett a fejem. Pedig napi többször járom  kertet, hosszan is, fel és alá, magamba szívom a tavasz csodáit, jó hogy vannak. S látom mi vár rám két hónap múlva... a beállt résszel nincs is gond, csak van ami félkész, van amit már tavaly átástam volna, ha az a volna ott nem lett volna. Viszont még így is csoda, öröm és léleksimogató számomra.

A szomszéd egyszarvú

Illatos viola

Tündérvirag,imádom ha a leveleit fújja a szellő, ahogy rezegnek

Tavaszi tőzike, évek után csak előbújt, ezer örömöt hozva

S reggelre sokszor esik, mostanában, végre!!!!!

Szerelmeim

Most került ki csak az itató, pedig tegnap reggel is láttam  vékony fagyhártyát a tetején. S a fű nagy, vágni kellene. Nagyon.

Kórusok

 és a Kóristák

A műtétem előtti éjszaka, hajnalban találtam egy olyan adót ahol végig kórusokat énekeltek, felszabadító volt.  Egyébként a Mária Rádióra és a Katolikus Rádióra is ráakadtam. Végtelen nyugalom áradt a sokszínű adásokból, nem az  mocsok, ami a közmédiából sugároz.  Természetesen tisztelet a kivételnek.

Az ember kába volt a fájdalomtól. sokszor szinte nem is voltam magamnál, de a háttérből jó volt ezeket hallgatni.

S kiegészítésül: 

https://www.youtube.com/watch?v=fMuL8bL7K30

https://www.youtube.com/watch?v=JSJzBVpHKaw

Áldott

 Ünnepet kívánok!