Oldalak

2019. október 10., csütörtök

Egy komment, egy építkezés, egy...

Naadia Vazeer
Naadia Vazeer
5 napja (szerkesztve)
Tíz évvel ezelőtt arra inspiráltál, hogy elkészítsem a ház nagyszerű terveit, a dél-afrikai Johannesburgban. A férj, aki köteles volt a napi munka, mint a vállalati, nem volt látás vagy türelme, hogy felügyelje a grand design. Négy gyerekkel egyedül tettem. Figyelembe véve, amint a daruk emelik az acélgerendáinkat, heves esőzésekben, hét méter magas üvegfalakkal, egy függő falakkal díszített híddal, ez remekmű volt, és azt hittem, hogy a lelkem levegőt lélegez arra a téglara és habarcsra. Ahogy a ház dacolva emelkedett, a házasság összeomlott, és így elhagytam a karcsú pohár minimális olasz konyhámat, és kinyújtottam a kettős, három méter magas bejárati ajtót, két gyerek kezével, mindkét kezemmel. Most egy otthon szívének egyszerűbb, nagyszerű kialakításán élünk. Én is, most már a negyedik stádiumomban van a rák, és a gyerekek őrzőim, de a ház nevetéssel és szeretettel visszhangzik, és rájöttem, hogy az otthon ott van a szív, becsukom a szemem, és elképzeltem a szerzetesi zen nagyszerű tervem és a mosolyom. , és remélem, hogy a tulajdonosok boldogok az űrben.


https://www.youtube.com/watch?v=EMOfADiXrv4

Nagy dízajn néven fut nálunk is a sorozat, ha jól emlékszem, vendégségben láttam néhány epizódot belőle. Ez, ahogy a kommentelők írják az egyik legszebb építkezés/felújítás/újjáépítés.  A szeretet, szerelem, élni akarás és kitartás csodája.

S kicsit magunkról: ma váratlanul megérkeztek a redőnyszerelők, felkerültek a párkányok, s holnap reggeltől a redőnyök is. Már "csak" az ajtó van hátra, a kémény munkálatai utáni elsimítások, s takarítás, takarítás, takarítás. Még koránt sincs vége, de már látszik.

2019. október 9., szerda

Ez is, az is (ami kimaradt)

Étterem, ennék halászlét, nem merek. Félek, mert imádom, s párszor belefutottam ugyancsak érdekesen elkészített levekbe. Kérdezem a pincért milyen? Higgyem el finom, a másik asztalnál is eszik, az a hölgy is épp ezt kérdezte. (Huh, akkor másnak is van rossz tapasztalata...) Kérdezzem meg tőle.

Másnap, másik pincérnő. Megrendelem, beszélgetünk vele. Meséli a vendég megkérdezte, hogy miből készítik a krumplipürét? Porból vagy krumpliból? Ő nem értette a kérdést.

Amúgy a falunkban bezárt az étterem. Nagy forgalma volt, sokan keresik, megállnak előtte most is. Nagy az átmenő forgalom. Csak a kiírás fogadja őket. ... Nem volt pincérük, nem akadt jelentkező. Feladták, több mint 30 év után.  Hátha akad valaki, aki talál megfelelő személyzetet, s megnyit egy új éttermet a helyén.

9 éve lakunk itt, azóta bezárt?

100 forintos bolt,

virágbolt,

mezőgazdasági bolt,

 s most az étterem.

Múltkoriban összeszámoltuk kb. egy négyzetkilométernyi területen  hat vegyesbolt árusít a településen 1700 fő körüli lakossal számolva, s most építik a Spart. Kicsit távolabb, icipicit, a nemrég nyílt benzinkút mellett. Annak aztán van óriási (nem várt) forgalma, nagyon jó helyre telepítették. Kíváncsi vagyok, hogy az új áruház beléptével hogy alakulnak a boltok. A kicsik?

S hogy a statisztikáknál maradjakm négy!!!! polgármester jelöltünk van. Szóval, zajlik az élet körülöttünk. Vagy éppen megáll.

Pieták


Fertőszéplak


Sarród


Nagycenk temető


 

Nagycenk XVIII. századi

S búcsúzóul két angyal Nagylózsról.


2019. október 8., kedd

Ez is, az is


A "termés", a többi hármat elfelejtettük, s mire ezt is észrevettem megették a darazsak. Lent van a fa a kert aljában, eddig nem termett, idén először a négy darab almát. Szívem szakadt meg értük.

A kém alszik a fotelemben, kiterülve, látszólag mélyen. Megjön Öregasszony, belefekszik az ölembe, miközben olvasnék. Erre a kém felébred, s érkezik, kiturva szegény asszonykánkat. Győztem őket eligazítani, hogy mindkettőnek legyen helye. Csak azt nem értem, hogy is alszanak ezek a macskák? Álmában is érzékeli, hogy mi történik a szobában?


Szép is, dús is ez a díszbatáta. Az este letakartam ne fagyjon el, éjszaka menekítettem be a növényeket, a bentre valókat a fagy elől. Korán érkezett, s korán tette oda magát.

S a kertek alól beosont a "november"






2019. október 7., hétfő

Újratöltve


 Fertőrákoson, a barlangban 1993-ban jártam utoljára. Arra kirándultunk, az uram még nem látta, elmentünk megnézni. Amit találtunk köszönő viszonyban nem volt az emlékeimmel. Egy mai, modern túraútvonalat építettek ki a hegy tetején, vas/acélsodronyos kerítéssel. Amikor fent jártunk szükség is volt erre. Akkor fújt a 80 km-es szél, s majd lefújt minket a tetőről. Számomra félelmetes volt, nem igazán a szél, a hang ami kísérte. S féltem, hogy lesodor minket. Ez a kerítés nagyon biztonságosnak tűnt, hogy felfogjon minket.




 Aztán beértünk a barlangba, volt itt minden. Vetítés, kiállítás, modelleken a hajdani tengerek élőlényei. Majd programszerű vetítésen a barlang történetével ismerkedhettek az érdeklődők.  (Én erre már kiborultam, otthagytam mindent. Szégyen, nem szégyen a szél engem kikészített.) S megcsodálhattuk a barlangszínházat, nos erről is más emlékeim voltak... Kint modern fogadóhelyiség, s vendéglátás lehetősége. S szeptember közepi hétköznapon is volt kétbusznyi látogató, s mások. Mi lehetett itt nyáron?





 Nekem ez a víz "faragta" szikla volt a kedvencem, már kifelé. Élmény volt a sok csoda után, hogy láthattam.

Ezek pedig a régi bejáratot idéző oszlopok...Azért ennyire hisztis nem vagyok, de most nem voltam a helyzet magaslatán. Pedig északon, Ipolytarnócon az akkori látnivaló nagyon megfogott. Vajon ott is ennyire modern bemutatás van ma már?