Oldalak

2018. december 11., kedd

Szösszenetek

Egy szép nap volt a tegnapi, mondtam este, pedig Murphy úr ugyancsak megtréfált minket. A kazán javítása miatt vártuk a szerelőt a lakásba, dugulásra érkeztünk, s amilyen szerencsénk volt, hipp-hopp jött a szippantó autó, kimosta az ominózus dugaszoló" csomagot", vagy minek is kell nevezni? Jól megúsztuk, gyorsan, hát nem szép volt az a nap? Utólag gondoltam bele, milyen rosszul is végződhetett volna?

A zsibavirág és vagy hat bokor társa ilyen szép tavaszt hozott az erkélyünk alá! Amúgy kankalin a neve, tudom, de felénk így (is) nevezik. S amúgy december is van, csak ő máshogy érzi.

Radír, Masni és Barack. Macska - és kutyanevek, mostanában találkoztam velük. A nagy kedvenc Barack, a maga 20-25 centiméterével, icike-picike, s máris ölbe kapatott kis dakszli vagy tacskó. Hát nem jobbak ezek az ízes, szép magyar állatnevek?

Ma reggel, korán vérvételre mentem. Az éjszakai dér elkapta a járdára hullott faleveleket:


 S akkor jött egy autó, s bevilágította őket. Szerintem gyönyörűek!


S jön a karácsony, közeleg, de nálunk valahogy nem jutottunk el felé. Az adventi gyertyák is becsomagolva vannak, vasárnap elindultam, hogy meggyújtom, azzal együtt el is felejtődött. Nekem, bevallom nincs sok karácsonyt váró hangulatom. Lehet, hogy sok minden összejött, mindent nem is írtam ide, meg aztán az én karácsonyaim régen mások voltak, mint amik mostanában vannak. Azt hiszem, magukkal vitték az ünnepvárásomat, az új rendszer még nem került a helyére.

2018. december 8., szombat

Pihentetőül


ajánlom a könyvet, bár nem az a nagy könnyű olvasmány. Sem súlyában, ha egy macska fölött kell tartanod aki az öledben alszik. Sem tartalmában, viszont a stílusa, tartalma kárpótol az időnkénti nehézségeken, -mondhatnék inkább szörnyűségeket- a könyvben. Ugyanakkor a szerető, egymást támogató családtagok is ott vannak, hogy időnként némi napsugarat hozzanak a főszereplő életébe. No, meg az elmaradhatatlan  misztika is fel-felbukkan a könyv lapjain, a főhősnő képessége révén. Még a felénél tartok, de letehetetlen- Ebben a nyálkás, de még "meleg" időben van okom elfeküdni, macskákat altatni, s olvasni is mellesleg. Délután Zsebit tettük végtelen boldoggá, amikor kedvenc erdejében/erdőnkben nyargalhatott kedvére. (S más kutyások is hasonlóan gondolkodtak...) Szóval mindenkinek kijutott a jóból.

 S itt van még egy korábbi könyve, amit szintén kedveltem:

Kertek, filmecskéken




Napok óta élesítetlen a bejegyzés, akkor most közzé teszem, s a JouTube-on hasonlók is találhatók, ha valaki bele akar  kertek világába merülni.

2018. december 4., kedd

Variációk télre


Mert nem tudok aludni, pontosítok visszaaludni, ideültem a gép elé. A reggel ismét rohanással telik majd, gyors kelés, indulás vizsgálatokra. Így élünk mi 2018. decemberében. Viszont: én közben ráérek, vehettem adventi gyertyákat, füstölőket, körülnéztem a meglehetősen gyengécske adventi vásáron. S ennyiben is maradtam. Hol vannak itt pl. Orsi által mutatott lehetőségek? 

Viszont a vasárnap délután,  a természet, mint mindig tartogatott csodákat.







2018. december 3., hétfő

Ajánlom




A Mikecs Anna Altatójával "bekerültem" egy művészcsaládba, aztán szép lassan , ahogy olvasom a könyveiket elém jönnek újabb olvasmányok,  riportok velük, s családtagjaikkal. Ime egy riport, s egy könyv. S hogy Sanghajba költöznek? A múltkori kötetet olvasva egy cseppet sem csodálkozom.


Róka koma a városba ment

Tovább mennék, róka koma a városba jár. Gondolom nem először, mert igencsak otthonosan mozgott. Megállt az út szélén, körülnézett, aztán befelé indult. Mi a kórházból igyekeztünk haza este tíz óra magasságában, fotóztam, látta, hogy nézzük, elindult felénk. Etethetik valahol? Emberhez szokott? Aztán az egyik kertben tutulni kezdett egy kutya, gondolom szagot kaphatott. Mi elköszöntünk róka komától, hagytuk, menjen csak tovább. Megjegyzem, igencsak a város központjában voltunk, mert történeteket a bejáró rókákról még a lakótelepen hallottam, de itt is?


 

 Ők pedig az ablakokban  nyílnak dúsan, szépen, örömöt hozva e rideg napokba.