Álmaim-házunk, kertünk

2018. október 5., péntek

Vigaszfotók, hogy

érdemes élni, kertészkedni. Ma olyan bitangul voltam, mint régen nem. Hennás hajfestés 5 órás "munka", odaadás ebből 3 órát fent volt a henna. S beszárítás a végén. Aztán már bevettem a fájdalomcsillapítót, hogy létezni tudjak. Viszont a hajam annyira lenőtt lépnem kellett, s ez a festés az én feladatom. Fodrász felkenést vállalja, aztán jövök haza, s megmosva vissza a beszárításra, két hetes átfutási idővel. Szóval csináltam magam. Ha már nagyon ég a ház egyek, de az sem fáklyás menet ennyi macerával. S megkérdeztetitek miért vállalom? Csak. Ennyi. Ha jól vagyok szeretem főzni, kikeverni a festéket, még felkenni is. Ha jól vagyok...

A nyári orgonák, asterek tele vannak lepkékkel, méhekkel. Ma úgy ráfeledkeztem, hiszen már október van!

2018. október 3., szerda

Kimaradt egy hét,

már itthon, s mintha több lett volna ennél. Dolgok, kerti munkálatok az ember nyakába szakadnak. Ma délelőtt szobaátrendezés volt, kipakolásokkal, polccserékkel. Közben porszívózás, lemosás, mellékesen némi főzés. Kidőltem dél körülre.

Megint gond van az áthajló ágakkal, a fűzfa évek óta félhalott, állandó tápoldatozással lettek levelei, de volt árnyékunk, mert a diófa ágait tavaly ugyebár lenyesték, meglehetősen durván. Most a fűzfa ágai hajlanak át, szórják a leveleket. (Évek óta vártam mikor szólnak.) Ja, meg a diófa ágai is megint áthajolnak. Lényeg a lényeg, fotóztam a fűzfát, kerestem veszélyes fákat kivágót, elküldtem neki van-e értelme harcolni a fáért?Szerinte már annyira elpusztul, korhadt lehet, nem érdemes tartani. Ennyi. Nyáron alatta üldögéltünk, olvastunk, még e pár ág is adott árnyékot. Kellene helyette új fa, de ha alá van törmelékezve van-e értelme? Meg kell keresni a régi tulajdonost. Új fák, favágó, pénz, pénz, pénz.

Nem értem, annyira, de annyira fáradtnak érzem magam, vagy az időjárás visel meg?

2018. október 2., kedd

Petesmalmi Vidrapark

Megérkeztünk, jegyet vettünk, 2 x2 ember, majd jött egy család. Kaptunk látcsöveket, megmondta a hölgy merre menjünk, s mehettünk. Kicsit többet vártam.

S mivel ebédidő volt, s várakoztunk

előbb megetette a vidrákat a jegyadó hölgy, aki a gondozójuk.

Etetésre vár Bendegúz, Luca későn kapcsolt, s némileg hoppon is maradt.

Ahol a két vidra Luca és Bendegúz él, ők a bemutatós állatok, az etetésüket kísérhettük figyelemmel. Lehet, hogy ősz volt, különös madárvilágot nem sikerült látnunk. A környezet, tavak világa a fotókon. Számomra varázslatos volt. Egy kirándulást mindenképp megér, s aki a vidrákról többet akar tudni olvassa Fekete István vagy Gera Pál könyveit.

2018. szeptember 30., vasárnap

Napnézőben a Zselici Csillagparkban

E zselici terület országosan is az egyik alacsony szintű fényszennyezéssel rendelkező terület, ahová a közvilágítás fényei is kevésbé jutnak el. Nem véletlenül került ide a Csillagpark. A lent keszekusza köteleknek tűnő játékok a kilátóból értelmet nyertek, csillagképeket rejtenek. Stílszerűen. S fentről megláthattuk

a Mecsek hegyeit a TV toronnyal,

a tanúhegyeket a Balaton-felvidékről,

Badacsonyt.

Visszatérve az épületbe távcsövön keresztül napkitöréseket figyelhettünk meg, meteorit kiállítást láthattunk, s filmvetítést a Napról egy szervezett program keretében. Fentről lenéztünk, lentről felnéztünk. Izgalmas, érdekes délelőtt volt. Közelben a Kardosfa Hotelben erdők kínálatából készült ételeket ehetünk. Érdemes kipróbálni.

2018. szeptember 29., szombat

(A)Hol jártunk?

Kaposdadán, a világ végén. Nekem ez a fotó adja az ottani hangulatot. A hét elején kicsíptük az időjárást, aztán jött a melegebb, búcsúzkodó ősz napsütéssel, párával, esti füsttel a távolabbi völgyes részek felett. Amikor az emberi tevékenység összetalálkozott a természet vagy időjárás őszbefordulásával. Jó volt kicsit elmenni, kiszakadni, hogy visszajöhessünk a házba, a KERTBE. Nem utolsó sorban találkoztunk, megnéztük Csodás kertem Petra kertjét. Ezúton is köszönöm a lehetőséget.