Istenhegyen jártunk

 

 A dupla ajtó.

 Tegnap vihar volt, ma is esett még.

 Akitől, -de főleg az istállóban dobogó lótól-lovaktól- megijedt Zsebi

 A nyugalom szigete.

 Füvet nyírt a szomszéd

 Régi idők emlékei, mesterei

Rajzolat.

Eddig, eddig, eddig ....

 

mutatom, csak nem látni.

 

Kb. másfél hónapos a beázás, most rendeződött tisztességesen a kár. Talán a jövő hétre a parkettát is kicserélik. Felszedés, új lerakása, stb. Festésről még szó sem volt, szárad a fal. (Csak egy részét mutatom.)

Besegítünk valakinek  fűnyírásban, házmegmutatásban innen kb. 23 km-re, mert beteg, mert vagy 250-300 km-ről árulja a házát.

Itt is van kert, itt is vannak munkák, átállás a diétára. Szóval, van elfoglaltság. Meg eső is.

 

 Ezeket fényfotókat egyik este csináltam, imádtam ahogy a naplementés fotóra sütött a lemenő nap.

 Ezek ugyanakkor a kertben.

 

Itt meg a szömörce leveivel "bújtak össze" a virágok.

S a lényeg: Öregasszonyka eredeti, elhunyt gazdájának előkertjéből vasárnap délelőtt kiástam növényeket, azokat másnap be is kellett ültetni. Az örökösök nagyon szépen felújították a házat, a növényeknek is mennie kell, elkértem őket. Szívem szakadt meg, amikor egy kockakőnyi kődarab "odadobódott" a rózsa közepébe. Ennyire dolgoztak, hogy erre nem figyeltek a munkások? Nem is értettem. Akkor most Öregasszonykának virágemlékei is lesznek. Látom szegénykét visszajár oda, pedig itt aztán úri nagysága. Hiába, hat évet ott élt le örömben és bánatban. Mennyit sírdogált szegény a néni halála után.

Szép napokat nektek!

A néma sikoly

Szörnyű volt. Most is előttem  a látvány. Tudom, vannak  növények, állatok akiket nem szeretünk, károsak. Ezek közé tartoznak a meztelen csigák. Irtom, irtjuk őket ahogy tudjuk. Tegnap éppen sóztam a népet. Ekkor láttam, ahogy egy hatalmas példány megkapván só adagját némán sikított száját hatalmasra tátva. Szinte hallottam fájdalmas hangját.

Amikor az ember úgymond elintézi ezeket az állatokat sosem gondol bele: élőlények, nekik is fáj. Viszont a rengeteg kártétel -mert az ember miért is fordul egy cseppet sem humánus eljárásokhoz- miatt lépni kell. Amikor nem lehet büdöskét, kukacvirágot, s egynyáriakat ültetni, mert a kikelő növénykéket felzabálják. A palántákat lecsupAszítjáK. Viszont a néma sikolyok akkor is velük, velünk vannak. 

Hát nem jó a neve ennek a vendéglőnek?  Vagy inkább kocsmának?

Fényjátékok

Én szeretem csak, aminkor a lenyugvó nap bevilágítja az amúgy árnyékban lévő növényeket. Ahogy ezeket a piros leveleket megszínesíti. Szerények, háttérben vannak, mondhatni árnyékban. Ilyenkor felélednek, magukra találnak, élnek. S -legalábbis -nekem gyönyörűek. Mindig lsem esténként a pillanatokat, amikor ezeket az átvilágításokat elkaphatom.

Július elején

 Dolgozik a ház ura, valami készül. A magasság mutatja a talaj egyenetlenségét. A két vége közt vagy 20 cm a különbség.

és elkészült, mire a bejegyzés megjelenik:

 

 

 Amikor elszabadul az elszabadul. Embernyi méretű asterek, nem tudom kurtítsam, ritkítsam? elnyomja a bokrot ami mellette van.

 

 

Áprily Lajos: A kertbe ment

Uram, én nem tudom, milyen a kerted,

a virágosod és a pázsitod.

Én nem tudom, virágok ültetését

ágyásaidban hogy igazítod.

Csak azt tudom, hogy kendőjét levetve

júniusi vasárnap hajnalán,

beteg lábával és beteg szívével

bánatosan kertedbe ment anyám.

Uram, tele volt immár félelemmel,

sokszor riasztó árnyék lepte meg,

de szigony-eres, érdes két kezével

még gyomlálgatta volna kertemet.

A kicsi teste csupa nyugtalanság,

s most elgondolni nem tudom, hogy ül.

Virágosodban könyörülj meg rajta,

hogy szegény ne szenvedjen tétlenül.

Mezőiden ne csak virágmagot vess,

virágaid közé vegyíts gyomot,

hogy anyám keze gyomlálhassa kerted:

asphodelosod és liliomod.

https://csicsada-irodalom-birodalom.blogspot.com/2018/07/aprily-lajos-kertbe-ment.html
s jöjjenek az újdonságok, nyílni kezdett a kedvenc mályvacserjém. Én ezt a fehéret, s van egy finom halvány rózsaszín, őt kedvelem.

 

 S nyílni kezdtek a lufivirágok, nagy kedvenceim,idén is vettem, elvirágoztak, s csak vannak. Nem értem? A jégeső, a felhőszakadás, s némi átültetés mögöttük van. Emiatt lehet? A verbéna is így járt, az utolsó két darab éli világát, a többi nem tud megeredni,mint ezek, kínlódnak. Mit csináljak velük?

Bogarak, fenyők, elmúlások

 

 

  Márta juttatta eszembe ezeket a fotókat. A Jeli Arborétumban a sok rododendron csoda után egy "sivár" részre érkeztünk. A fenyőfák sorai, a fény és árnyék játéka mégis szépséget adott. No és a lombozatok.

  

 

 

 

Ez a kedvenc fotóm.

 

 S itt már a halott fák területén jártunk. Amiknek szintén megvolt a maguk szépsége.
 

 

 Búcsúfotók, ahogy egy pár hétig megszínesedik az erdő.

 

Az élet máshogy

Barátok babával

Csók, Jessica Stein

A két filmben több a közös:

a főszereplőnő ugyanaz

kissé a sablontól eltérően old meg, vagy próbál megoldani helyzeteket.

 Aztán ezek hogyan sülnek el más kérdés. Mint ahogy más kérdés ezek végződhetnének máshogy is, ha beválllalósabbak a forgatókönyvírók, rendezők.

Viszont így is érdekesek, mert vagy nyolc próbálkozás után akadtam a második filmre, ami aztán maga előtt tartott.S a főszereplőre keresve találtam rá a másik filmjére.