Fényjátékok

Én szeretem csak, aminkor a lenyugvó nap bevilágítja az amúgy árnyékban lévő növényeket. Ahogy ezeket a piros leveleket megszínesíti. Szerények, háttérben vannak, mondhatni árnyékban. Ilyenkor felélednek, magukra találnak, élnek. S -legalábbis -nekem gyönyörűek. Mindig lsem esténként a pillanatokat, amikor ezeket az átvilágításokat elkaphatom.