Most sírjak vagy gyönyörködjek?

Hamar-hamar,

mert a halálomon vagyok, összeesek, elájulok- mitől?
olyan feszült vagyok, hogy szétrobbanok.

Kérdés: mitől?

Voltunk állatorvosnál, Cicóval, akinek azt hittem leszakadt egy ujja, amire hazatért szombaton 4-5 nap után. Csak vagy 2 cm mély a nyílás a két ujja közt. Ellátták. Háromlábon jár, a macskaajtón sem tud emiatt kimenni, szegény.

Zsebit is vittük, de csak a szokásos... pedig csontra diétázik. Szegény. (Éhezik, mert ő nem tudja, hogy a kapott kicsi adagban minden benne van.)

A madárka: csíz. Megkérdeztem biztos forrásból: http://koncztibor.blogspot.hu

Majd jövök, megyek lefekszem.

Ízlés dolga

s akkor e szürke-számomra rettenetes-ridegségből kimegyünk a színek közé. Átgondolt a lakás, minden a helyén van, az ablakon fák is bekukucskálnak, ezek még vonzóvá is tehetnék, de ezek a színek! Ez a ridegség. Tudom, ez szubjektív, nekem nem jön be.

forrás

Új kosztosok

Tavaly tél végén jelentek meg az etetőn, már napok óta találgatom kik lehetnek, akik nem rászállnak, s a maggal el az etetőről. Ma készült fotó, nem a legjobb lett, de kivágással így láthatóbbak. A kérdés, hogy a tengelicek mellett ki a fekete sapkájú, sárgászöldes tollazatú madárka? Csíz?

Mondtam én , hogy nem hiába sóhajtozom,

mert az lett a nyavalygás vége, hogy az orvos javaslatára vettem Milgammát (N), mert lépni alig tudok, alkalomadtán a lépcsőjárásom gyalázat. Bedurrant valami.

Tegnapelőtt megjelent Cirnyó, félig evett, aztán pár órára szó szerint beájult a ládán. Felébredve befejezte az evést, s eltűnt azon tépetten, ahogy hazajött.

Az Öregasszonyt sem láttuk vagy 4.5 napja, már siratom. Mózsi is csavarog állandóan. Nép- azaz macskakonyha vagyunk. Csak Bársinka alszik bent, a fotelben, legyen már itthon is macska.

A kívánságok: 

Ez még születésnapi volt:

 

S egy kis téltavaszi hírmondó:

 Kikeleti bangita

 Rózsa...

 A Varázsmogyoró hóra-fagyra teljes virágzatban.

 Japánbirs

 Nárcisz

 Tulipánok és a krókuszok. Ismét a későbbiek tartanak előbbre. Ki érti ezt?

Elgondolkodtató

http://szemlelek.blog.hu/2018/02/13/menekulunk_a_valosagtol?utm_medium=indapass&utm_campaign=inda_notification&utm_source=notilayer&utm_source=fejlec_bloghu&utm_medium=noti-dropdown&utm_campaign=fejlec

Ti hogy vagytok

e havazós világban? Nem a hóval van gondom, hanem valami nem stimmel velem. Tegnap városban jártunk, vásárolni, dolgokat intéztünk volna, ma találkozóm lett volna, hát az autóból alig tudtam kiszállni. Feküdtem egész délután, alig létezve, mindenem fájt, főleg a végtagjaim, forgóm. Alig vonszoltam magam. Nem vírus, az biztos.

Ma sem jobb a helyzet. Nem értem. Szégyellem magam a tehetetlenségem miatt, de nem bírok, keveset bírok. Feküdnöm kell.

Amúgy a háromlábú Mózsi ki tudja merre van, nem jött meg reggelre. Öregasszony, aki műtve van, két napja nem jött meg, csak Cirnyó úrfi érkezik hűségesen - enni, s aztán megy is sürgős dolgaira.

Így élünk mi ebben a végre havas világban.