Van olyan munkahely, ahol nem a másik állandó rempölése, az acsarkodás és a rábeszélés a dolgozók egy részének meghatározó közege?
Ahol nem érdekkapcsolatok tarják össze a közösséget?
Közösség ez Vagy csak egy munkahelyen dolgozók gyülekezete?
Vagy egy esetleges munkahelymegtartásért, fizetésemelésért, stb. miatt megalkuvónak kell lenni? A magánéletbeki szolgáltatások munkahelyen jutalmaztatnak?!
Meddig tart egy barátság? Mit takar egy barátság? Barátnők és kolléganők. Az egyik, aki a kicsi főnök, előttem szidja a barátnőjét a nagyfőnöknek. Állam leesik. Aztán délután kart karba öltve vásárolnak a városban. Mint a legjobb barátnők. Legjobb barátnők? A látványtól a fizikai reakciómat nem akarom részletezni....
Tudom nem kapok reagálásokat, ahogy az ilyenekre eddig sem szoktam. Csak kicsit ki kellett írjam magamból, már oly rég érlelődött. Aztán kontrasztnak ott van egy közösség, akikkel már 5 éve nagyjából havonta találkozunk, részt vettünk ún. tematikus hétvégéken, tehát egymás előtt átlátható az életünk. Velük miért értjük fél szvakaból egymást? Velük miért öntheti ki az ember szívét és lelkét? Ők is emberek, vagy a közös téma összehoz, lesímit és kisímit, vagy csak olyanok gyűltek ide, akik amúgy is kicsit mások? Jó, hogy van ez a közösség, visszaadja az embernek a hitét az EMBEREKBEN, NŐKBEN......
(Ha helyesírási hibáim vannak, elnézést, itt (értsd ezen a számítógépen), alig tudok bejegyzést írni, annak örülök, hogy ez sikerült.)
