Október búcsúztató

Vendégoldal

Akinek szeme van dolgokra, az lát. Lát és meglát, és megjegyez. Múltkor mesemondó vendégünket kísértem egy környező településre, ahogy szálltunk ki az autóból íme ezen akadt meg a szeme. Vendégoldal. A hozzávaló szekérnek nyomát sem láttuk, s már gazdálkodásnak sem. Valószínű emlékként maradt ott a ház vagy inkább szín falán.

Betegen

Napok óta gubbaszt, nem eszik. Este körbesimogattam, a fogait érintve fájdalmas sírást vágott ki. Még milyen fájdalmast! Ma állatorvoshoz megyünk. Igaz dolgozom, próbálom elkérni magam. Igaz, "csak" egy macska, de nálunk nagy kedvenc, s végtelenül sajnáljuk. Látni valóan szenved....

Az idő

Az idő madárszárnyakon száll...s ahogy repül tova, mögötte kel fel egy új nap.

Próbálkoztam egy új külsővel, viszont a régi oldalbeállítások megjelenítésével sehogy sem boldogulok. Tud valaki segíteni? Vagy térjek vissza az eredeti, jól megszokott formára?

Őszök

Miska macskám, azaz macskaúr(fi) a 12. évében van. Kicsi kora óta lehordom sétálni, s míg ő legel, sétál, én nézegetek, sokszor viszem magammal a fényképezőgépet. Gyakran gondolkodtam el azon, hogy egy kb. 50-100 méter hosszú, s tán 20 méter széles területen mennyi érdekes fotózni való akad, ahogy változnak az évszakok. Tavalyi megfigyelésem: vannak gyönyörű őszök, s vannak kevésbé szépek. Azt hiszem ezt az időjárás határozza meg, amikor szeles, esős, nyirkos, nem vonzó, s a fák levelei is valahogy ennek függvényében váltanak színt, s hullanak le. Ma délután láttam először fotózni való összefüggő őszi fákat. Fényképezőgép nem volt velem. Azért ezen a területen az elmúlt években készültek szép fotók, s az őszi sétákon is. Valljuk meg, ami a kertünkben készült a lehullott levelekről, inkább tudósítás, mint szépség.

A régi kedvencek közül megmutatok néhányat, már csak magamnak vigaszul is, mert kedvenc évszakom az ősz.

 

 

 

 

Az almák titkai

Egy könyv ment át a kezemen a munkahelyen. Ránéztem, s úgy éreztem el kell olvasnom. Igen ám, de előjegyzett könyv volt, egy olvasóra várt. Ránézek, éppen a barátnőm jegyeztette elő. Véletlen?

Aztán végre hozzám is eljutott, s belemerültem csodás  hangulatába, romantikájába, érzésekkel teli világába. Két nővér, külön sorsok, amelyek végül összefonódnak, egy csodálatos kert, különleges almafa, a családban öröklődő különleges képességek. Ha az ember szép és tiszta könyvre vágyik, s némi kikapcsolódásra ezt vegye a kezébe! Hogy végigkíséri a misztika? Szeretem az ilyen könyveket, engem nem zavart, ez adta a sóját! Örülök, hogy elolvastam.

Októberke

"Októberke" a virág az alsó két képen, eredeti nevét megnézhetném, most nincs rá időm. Ezt a kedves nevét a szomszédomtól hallottam. Régóta nálunk van, de ilyen szép vörösben még sosem játszottak a színei. Sajnos a fényképek nem a legjobb minőségűek lettek. Remélem azért, hogy a színek csodáját érzékeltetik.

A harmadik képen ismét tavasz az őszben....s a legelső kettőn már az igazi ősz. Egy hete nem jártam a házban, mikor kiértem ez a látvány fogadott. A diófa szinte teljesen ledobta a leveleit.