Szomorúság

Szomorúság. Volt két és fél évvel ezelőtt egy csapat, összegyűltünk, volt egy közös témánk, azt jártuk körül. Jöttek újak, elmentek többen, volt , hogy én sem mentem, mert nem tudtam. Most befejeztük azt a közös együttlétet, ami havi egy alkalommal értelmet adott a hétnek, színt a hónapban, az ember elmerült, belemerült, kikapcsolt, kutatott, át-és újragondolt. Most vége. Lesz folytatás, másként, oly módon, ahogy nyáron próbálták a többiek. Vezetőnk útravalóval bocsájtott el minket, mégis szomorú vagyok, nehezen találom a helyem, pedig hónapok óta nem értem rá foglalkozni vele, nem értem el a nyári táborba. Hogy is írta Moldova, igaz más viszonylatban, de mégis igazságként: Akit a mozdony füstje megcsapott.....

Emlékek

Limlommá silányulnak a tárgyak, amint különválnak tulajdonosuktól és múltjuktól. Mindent csak bérlünk, vagy kölcsönveszünk. Ingóságaink túlélnek minket, mi hagyjuk el őket a legvégén.

 Ian McEwan

A vizeskorsó nagyanyámé volt, évtizedek óta őrzöm. Ebben hordták a vizet a mezőre.  Kilyukadt, szurokkal foltozták be. Úgy hagytam, így használták. Aztán egyszer csak lett egy ház, a házban egy szoba, ahová gyűlnek az emlékek. Emlékek, amiket a múltból hoztunk, ránk maradtak, öröklődtek, s emlékek, amelyek régi korokat idéznek. 

A ládát már mutattam, ilyen volt eredetileg, menyasszonyi ládaként kaptuk, hagyták ránk elődeink. Ők is a  ház miatt kapták, hogy ott majd jó helye lesz, illik abba a környezetbe.. Aztán a faházba került, majd hozzánk, s mi új életre keltettük. Csak kiegészítettük, a vasalást javíttattuk, hagytuk a régi, kopott festést. Remélem jól döntöttünk.

Fény - árny - játékok

 Amikor feltöltöttem a fotókat, akkor láttam meg,hogy a szekrény vagy inkább a fa erezetének egy csomója mintha nézne

 Itt egy fenyegető alak az árnyék

A váza, a virág és a tükröződése egyensúlyba került: harmónia.

Öröm

„A gyerekhez fogható élmény nincs a világon.” Ennyi. Ezt az élményt nem pótolja, nem helyettesítheti semmi. Nincs az a barát, akitől megkaphatod. Nincs az a szerető, akitől megkaphatod. Ha át akarod élni, mit jelent maradéktalanul felelősnek lenni egy emberi lényért, ha meg akarod tanulni, milyen mélységesen mély tud lenni a kötődés és a szeretet, akkor legyenek gyerekeid!”

Mitch Albom

Angyal

Örökségeim

Dédapám takács volt, tőle maradtak, az ő keze emlékét őrzik ezek  a vásznak, pontosabban a vászon staférung. Mikor nagyanyámék házát kiürítették ezeket félretették nekem, tudták - nekem fontosak. Ez 1987-ben volt. Azóta a szekrényben álltak, pihentek, úgy látszik most megtalálták a helyüket, használatba kerültek a HÁZ-ban.

Lehetne szebben, líraiabban írni, nem kaptam jó hírt, szomorú vagyok, igaz "csak" egy macska, a macskám miatt, aki 12. éve társam.

Ismét egy első

Ennek a dísznapraforgónak az a története, hogy az első virágmagvetésem egyetlen növénye. Érdekes módon a másik két virágból semmi, egyetlen növény sem kelt ki, Ő igen. Óvom, öntözöm, büszke vagyok rá. Íme az ELSŐ veteményem.
És pár nyárbúcsúztató fotó, még a múlt héten készült a vihar előtt.

A diófa ágai fényben és árnyékban, és egy ág a fűzről.Színesben esetleg jobb lett volna?