A cím takarhatna sok mindent. Pl. nyomozás azután, hogy felteszek két bejegyzést, az utolsóra jobban ránéznek, mint a szerintem fontosnak ítéltnek. Mi az oka? Unalmasak a téli fotók? Szeretem őket, nekem fontosak. S a fotók mögött írhatok még erről és arról is.
Azt pl. soha nem értettem, ha belső dolgokról, számomra fájdalmas dolgokról írtam hirtelen megugrott az olvasottság. Hogyan éreztek rá emberek arra, hogy miről is lesz szó, s ezt olvasni érdemes?
Nyomoztam reggel pl. a kertben. A hó megmutatta az át- és bejárásokat, honnan és merre haladhattak állatok. Azt hiszem többnyire macskák, bár van rejtélyes nyom is. Mit tesz Murphy úr, hát mit is tenne, reggel mindenem lemerült a kertben: fényképezőgép, mobil. S így a fényképezendő nyomot újbóli kimenetelkor már nem leltem meg. Körmös nyom volt, valami ragadozóé lehetett, viszont az is lehet, hogy tévedtem.
http://eloben.hu/tudomany/2016-01-27/a-ho-elmeseli-nekunk-ki-jart-a-kertunkben
Ma töltöttem le a januári fotókat. Íme a lentiek a mára behavazott kertben készültek. Az első fotón Kutyafülű Aladárral vittünk reggeli gyógyszert Zsebinek.
És mostani szívszerelmek: Cirnyó és Öregasszonyka, többnyire az ölemben, a combomon alva eltöltve a hideg napokat. S szétpréselve engem, Cirnyó=8 kg. S egymással verekedve, hogy kié is legyen a gazdaasszony öle? Viszont, ahogy a fotókon is látni, már mindenki engedett a másiknak, s osztoznak. Egy viszont nagyon biztos, a macskák nagyon tudnak élni.
