Oldalak

2026. április 19., vasárnap

Lassan haladva

A világ legrosszabb embere 

 néztem a filmet, s olvastam a könyvet. Napokig. Van ilyen időszak, amikor az ember lassan halad, bár ez értékükből semmit nem von le. 

 
S akkor jöjjenek a tulipánok, sok hagymát ültettem az ősszel, hova lettek? Alig látni új növényt közülük, s régi, a legkedvesebb majdhogynem el is tűnt, ahogy a krókuszok is. Ami növény megmaradt, azok dúsak, gyönyörűek.  





 
Fent a régi hűségesek, lent az újak.  Ezek a dúsak tulipánok,bár szívemnek a hagyomános formát mutatók a legkedvesebbek.





Ő új lehet, mert a régi helyén egy sem került elő. Ezek szerint előre gondoskodtam az utánpótlásról. Ez szívemnek nagyon kedves, s akkora nagy bokorban voltak. Ő szólózik, s mellette jön fel egy kisebb.
 
Kérdi a szomszéd asszony lesz-e idén ennyi meggy, mint amilyen virágdús a fa? Meglátjuk. A fa pompázatos!
 


 

 

7 megjegyzés:

  1. Káprázatos színgazdagság, minden szirom egy csoda, és hozzá még egy könyvajánlás is. Köszönöm.
    Soha nem vagyok itt hiába, és természetesen ma sem volt másképp.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök neki Éva, Esőisten szórakoztató,de mégis odamondogat.

      Törlés
  2. Gyönyörűek a tulipánjaid! Nálam is eltűntek, de én nem is veszek többet. Érdekes módon a kései, nagyvirágú krókuszok tűntek el.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Innen ezek is, azok is. A nagy telepek. Fáj a szívem értük.

      Törlés