Oldalak

2020. július 4., szombat

Most látom a bejegyzést

elfeledtem közreadni. Nehéz napok vannak mögöttünk. Gyerekem külföldre akar menni dolgozni. Jajgatok , ne! Aztán eszembe jutott mi is összejárunk erdőt, vaddisznók járta helyeket, tehéncsorda
dagasztotta àtjàrókat, tavakat. Soha semmi nem ért. Hol csípett meg bitangul egy bogár  kertben, a bentiben.

Ennyit az ember félelmeiről. Mindig apám mondása van előttem. Évtizedek tapasztalatával a hàta mögött: ami az embernek meg van írva az történ ik. Ő így látta, élte meg 92 évig.








Adtak egy antibiotikumot, lórugás. Kikészít. Harmatgyenge vagyok amúgy is. Nyár van.

4 megjegyzés:

  1. Mielőbbi gyógyulást kívánok.

    VálaszTörlés
  2. Én ugyanígy jártam. A felkaromon a csúnya duzzanatot a körzeti orvos sem tudta mire vélni. Kaptam antibiotikumot, ami a szervezetem más részében csúnya mellékhatást váltott ki. (Most mehetnék arra is másik gyógyszert kérni. Nem teszem. Majd elmúlik valahogy minden.)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az ember magára marad valahol.Ez a telefonos betegrendelés meglehetősen "érdekes".Új orvos nem is ismeri az alapbetegséget,a lista hosszú, atkellene olvasni.Most már könnyebb a gyógyszerrel,de aKkor durva volt.

      Törlés