Oldalak

2019. szeptember 23., hétfő

Kincsek zalai dombokon

 Annak idején, 1974-ben egy múzeum által szervezett!!! (mert ezeknek a bemutató sétáknak most van nagy ideje) buszos kirándulás keretében jutottam el ide először. A kiránduláson a megye műemlékeit, múzeumi érdekességeit tekinthettük meg. Kallósdon jártunk, a Szent Anna kápolnánál. A domb teteji kerek "templomot azonnal szívembe zártam.

 
 
 

 Aztán évtizedek múlva jártam erre ismét, fotóztam a sírköveket. Bevallom most jó néhány angyal hiányzott. Vérzett értük a szívem. Azért volt szobor, amit új kőben ismét visszatettek.




 
 
 




  S íme a búcsúfotók.


 Ezek a fotók már a faluban készültek.




A barangolásban Kotnyek István: Utak mentén, hegygerincen c. könyve volt a segítőm. S Kehida volt következő állomásunk, ahová vissza kell majd térnünk, mert  gyaloglós lesz egy-két helyszín megközelítése. Most nem erre készültünk.

Román kori temetőkápolna, amit a  Deák család családi sírbolttá alakított át. Most lezárt, üres,  talán állapota külsőleg jobb, mint ahogy évtizede láttam. Érdekes, a falubeli látnivalók közt nem említik. Viszont a közelében lévő régi sírok úgy tűnik érintetlenek maradtak, legfeljebb az idő dolgozik rajtuk.








 

 A részletek inen-onnan:

 



 



  
   S  amikor az idő dolgozik:




 








6 megjegyzés:

  1. Ó de szép, mint egy kis ékszerdoboz! Sajnos ez is kimaradt a mostani utunkból. Úgy látom ide (is) vissza kell majd még mennünk...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ékszerdoboz valóban. Látod, évtizedenként engem is visszavonz.

      Törlés
  2. Nagyon szép képeket hoztál. Jó volt nézni.

    VálaszTörlés
  3. Én szeretem az ilyesféle "régiségeket" - van meséjük - legalábbis számomra. Ami új, vagy amit felújítottak az már egészen más, azzal nem lehet "kommunikálni" vagy nincs története, vagy "elfelejtette".

    VálaszTörlés
  4. Most jártunk pár sok öreg sírköves temetőben. Felemelő volt köztük járni, szinte megszólították az embert.

    VálaszTörlés