Oldalak

2016. július 1., péntek

Esti zöldek, esti fényben


Füvet nyírunk tegnap óta, én a tologatóssal. Kinyír. Egyrészt csak ülök a kerti asztalnál, amikor úgy érzem, hogy eddig, s nem tovább, s nézek ki a fejemből. Másrészt látom a zöldeket, a fények változásait, s rohanok a fényképezőgépért. Tudom, százszor mutatott, legfeljebb a nyugvó nap hoz újat a színekben. Egy-egy sávba, a zöld bársonyába, a belógó lombokkal, a tisztást bevilágítva. Nekem kedvesek ezek a fotók.

 
 





 





Ez egy távoli fa, a kert alján, a zöldjei miatt hoztam.


Aztán  a nap, a kertajtónál a diófa lobjára sütve elköszön. Látjátok azt sárga virágfejecskét, ahogy világít?  Ő az.


4 megjegyzés:

  1. Hűűűű! Milyen jó,hogy futottál a fényképezőért! Nem lehet betelni ezzel a délután fénnyel, nagyon szeretem! Nem könnyű elkapni a fotókkal,de neked sikerült! Köszönöm!

    VálaszTörlés
  2. Én is éreztem már nem is egyszer, hogy vannak pillanatok/helyzetek, amit a fényképezőgép egyszerűen képtelen visszaadni/megmutatni.Mindegy, működjön a fantáziája a nézőnek/olvasónak !

    VálaszTörlés