volt az a rendezvény, amibe azt hittem beleszakadok. Aki rám nézett., mind azt kérdezte: fáradt vagy? A tv-nek nyilatkozni megkértem a főnömet, így ne mutogassam magam. S tudtam kész, vége, abba kell hagyni. Az emberről nem nyúzhatnak le száz bőrt, pénz nélkül. Mert többszörös alrendezvényeket forgató programot, versenyeket minimális pénzből kellett kihozni. Amikor pénzt kértem a főnököm ordított velem. Az hozta az első kiborulást. Aztán a macerás szülő, s azonnal dönteni. Egy játékot hiú követelőzéssel így lehetett elrontani. Mobiltelefonos felvételt készítettek egy játékosversenyen!!!!, hogy dönt a zsűri. No komment.
Ahogy minap a kisfőnököm mesélte telefonon, most sincs másképp. Nélkülem. Én már belefáradtam a harcba, főleg fizikailag. Ha nem jöhetek el "sétálni", felmondtam volna. Ahogy apám mondogatta mindig: széllel szembe nem lehet p...ni.
Köszönöm, most jól vagyok, nálunk tiszta fagy van. Jöhetne egy kis hó, jó lenne.... A fotók a minap készültek, sétáltunk Zsebivel.
S ha keserűnek tűntem volna, a munkám az életem volt.
Az én munkahelyem is megérne egy mesét, ami az utóbbi pár hónapban van......pedig pár éve még olyan , de olyan jó volt minden. Most már az emberek is elkezdtek klikkesedni, furkálni.....no comment.
VálaszTörlésSzéllel szemben sosem lehetett, de mostanában még a gondolata se forduljon meg senki fejében.
VálaszTörlésReménytelen.... legalábbis annak, akinek kedves az élete és még messze a nyugdíjkorhatára.
A lelkeden kell konnyiteni, az a dolgod most.Ha kiirod jobb nem lesz semmi, de megkonnyebbulsz, nehez ilyesmit egyedul cipelni.
VálaszTörléspuszillak:)