2016. január 17., vasárnap
Mondtam én, hogy nem hiába beszélek
Kalandos út után megérkezett a karácsonyi ajándékom, volt, kedves volt kolléganőm küldte. Ő volt az, aki összetört szívével fogta magát, feladott munkahelyet, volt kapcsolatot, s vonatra ült. S nyert! Új munkahelyet, új életet, s úgy néz ki társat egy életre. Így kell ezt csinálni! lépni kell, merni kell lépni, kockáztatni. Ha nem lépünk még csak esélyt sem adunk magunknak egy újabb lehetőségre.
Az ajándékot nagyon köszönöm!
Jöjjön egy könyvajánló:
Egy beszélgetés az egyik szerzővel. Egy ajánló.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Ady vers
VálaszTörlésKöszönöm a verset!
VálaszTörlés