Lemaradtam a

200.000-dik blogolvasómról. Köszönöm nektek, hogy velem vagytok. Most csak így, nagyon fáradt, kiütött vagyok.

Az élet rendezi magát, fiamat sürgősséggel trombózissal kórházba kellett vinnünk. Már csak az a nagy kérdés: mi okozta? Volt egy mondatom a főorvosnőnek, rám csodálkozott, de hát nagyon rossz az állapota! Mire én: mitől féljünk jobban?

Akkor tehát bízzunk, mert bíznunk kell.