Füzetemből

"Aztán az eszembe jutott, lehet hogy mégsem az öregségről van szó, nem a kor, hanem az állapot után vágyom.  Nem cselekedni, vagy, ha igen, lassan, mintha nem  a cselekvés eredménye lenne a fontos, hanem  a mozdulat, a mozdulat dallama és ritmusa. Lassan siklani, figyelve az idő hullámzását, nem próbálni többé úszni az árral, vagy nekiiramodni az árral szemben. Nem tudomást venni az időről, mintha csupán naiv reklámja lenne valami másnak, amit valóban kívánunk. Számolni az óra ütéseit a szobában, a galamblábak koppanását a párkányon, a szívverést. És azonnal megfeledkezni mindenről. Nem vágyódni semmi után.  Nem csinálni semmit. " Olga Tokarczuk