Erről jut eszembe, ahogy megyünk a városközpontba (a mi városunkban) van a tízemeletes házak után egy utca, az utcában egy "mézeskalács házikó". Azt hiszem régen kerti lak lehetett, vagy szerszámos ház, kamra? Különálló épület egy kert végében. Ma házikó, s nő lakja, ezt látni. Nő, aki felfedezte, s megteremtette benne azt a bensőségességet, amit csak egy nő teremthet meg: aki tud varázsolni, szereti a régi dolgokat, a melegséget. Minden részlete erről mesél. Néha kedvem lenne becsengetni, s kicsit elbeszélgetni a tulajdonosával. nem is értem, miért nem tettem még meg?
S ahogy erről írok, érzem, pattog le rólam a szomorúság, a rossz közérzet, mégis csak vannak varázslatok!
Varazslatok is, es csodak is:) az ember csak akkor vesziti el a rossz hangulatat, ha keres es persze is talal is valami szepet.
VálaszTörléspuszillak:)
Köszönöm Ágnes!
VálaszTörlésEgyszerűen szemet gyönyörködtető ez a homlokzat sorozat. Szeretek magasra nézve járni a házak között és rávenni több ismerősömet is, mert az igazi csodák a magasban lakoznak :)
VálaszTörlésui. a kérdésedre válaszolva Sajkódra most nem jutottunk el, nagyon elszaladt az idő délelőtt a levendulásban. Majd legközelebb :)
Köszönöm, idegen városokban szeretem ezeket fotózni. Sajkódot sajnálom, ill. a Levendula Fesztivál is épp elég élményt adott, csak érdekelt volna. Lehet, hogy nekem kellene útra kelnem?
VálaszTörlés