Délelőtt-délután hatalmas feszültség bennem, s most finoman fogalmaztam, jön valami front? Vagy csak a meleg, de nehéz nagyon. Délelőtt bent járt a házban felfedező úton a lenti vöröske, a Mózsi. Erőteljes, egészséges. Egyszer próbáltam a szobában megfogni, eltűnt. Elmentünk itthonról, megjöttünk, sírás, a hűtő mögött. Aztán onnan bemenekült a nagyszobába. Summa summárom végül szétszedtük a nagyszobai kanapét, annak egy alsó rekeszében kapaszkodott, s sírt. Megfogtuk, leszedtük, kiraktuk biztos, ami biztos az udvarra. Jól elvoltak az anyjával. A másik a padlásról sírdogál.....
Este átbújt a kerítésen, a szomszéd kutyával akadt össze. A veszekedésre jött elő a már aludni készülő szomszédasszony. Feje nagy, joggal. Mi lesz még itt?! A vörösök az ő cicájának kölykei, nálunk csak éppen laknak, fent a padláson..... No és a mi kandúrunk, mint apa esetlegesen számításba vehető!
Erre mi itt azt mondjuk:"what a big commotion":)a semmiert valojaban:) szegeny cicukak, sajnalom, hogy ilyen felosek es vadak.
VálaszTörlésNekunk 7 cica lett, atvittem oket a garazsba es a kertben jatszanak, nagyon szeretnek ott lenni.Lola rendszeresen huzza vonja oket, jatszanak, amikor jon velem:)de mar van gazdajuk, valoszinu jovoheten vege az idillnek.
A Mozsit elfogadnam, pedig kutyabarat vagyok elsokent:)
mas/ a konyvem egy het mulva erkezik, nem ismertek itt sem, ahonnan rendeltem.Kettot rendeltem, majd meselem:)
Szeretem a macskasztorikat és a képeket!Most a legaranyosabbak, csak hisztisek is, de a mama megnyugtatja őket.:-)
VálaszTörlésVárom a folytatást.
Írtam neked választ (csak nem tudok Válasz-ként írni)! én mindig jó magasról tojtam mindenféle puccra, előírásra.
VálaszTörlésDe a cicákat nagyon szeretem, talán láttad barátnőm két cicáját a blogomon, az egyik lesz az enyém - ha megmarad, illetve ha nem fél majd tőlem nagyon. Ugyanis még nem is találkoztunk, vidéken van. Szeretem a tiszta vöröset, a tiszta feketét, a tiszta fehéret, de ha mind a négy lábán van fehér papucs, a bajusza körül is fehér, akkor még jobban. Ilyen volt az én első kiscicám, amit anyu hozott nekem, mikor jött értem az oviba. De panelban még sose tartottam cicát, kényelemből. Csak mostanában van, hogy néha jólesne egy kis nyomorgatás. De még félek, hogy nehezen viselem majd, ha leszaggatja a tapétámat vagy a függönyöket, kiborítja a virágcserepeket.