Ember tervez,

időjárás végez. Gyerekeim, unokáim a Balatonon, úgy terveztük, hogy hétvégén talákozunk. Először jött ott egy csőtörés, közben nekem meg a hidegfront, ami kiütött. Ma sem mertem az utazást vállalni, pedig kirándulni szeretek. Megjegyzem, ha jól érzem magam. Ez most számomra egy igencsak durva hidegfront. Nagyon durva. Legalább eldöntené az időjárás, hogy mit akar, de döntésképtelen!!!

S akkor fekvés közben legalább olvasson az ember. Nagyon ajánlom, igazi kellemes meglepetés lett nekem ez a könyv.

Már nem versenyzek az idővel,

meg kellett tanulnom sodródni vele. Nehéz lecke volt. Ha nem hajt határidő, feladatok engedem folyni. Ha pedig ezek hajtanak, néha tudomásul kell venniük a korlátaimat. Ilyen ez a mai nap is.  Reggel fogta is a szárnyaim a "halál". Aztán összekaptam magam, felfőztem a baracklekvárt. Később összeestem, kicsit feküdtem, s a közben már összrakott bejegyzést most az útjára engedem. Majd fekszem délután.

Tegnap megnéztem Az aranytó c. filmet, a Videán. Ismét élmény volt. Délutánra könyvem lesz. Már ismét "húzza a szárnyaim a halál". Front van. Akkor engedek a pihenésnek. Ideje van.

Mályvák a ház előtt, a Zsebi kertben, a rézsün, mindenféle színekben. A kedvencem a fehér. 

 

 

 Látszik még a szirmokon az éjszakai nagy eső nyoma.

 Nagy vihar volt, gondolom, mondanom sem kell. Rájuk nézek, s mindig apám üdülőfaluja jut eszembe, az utcák telve voltak velük. S nagyon szeretem Weöres Sándor versét is, gyermekeim, unokáim állandó altatója volt.

  Nincs köztük két egyforma, s őrzik még a kapolcsi napok emlékét. Kedves szállásadónktól hoztunk többet pici palántaként.

 

Trombitafolyondárok. Ezt a kisvirágút próbálom egy oszlop köré összekötve nevelni.

 A kerítésre futó, nagy virágú.

Bíbor kasvirágok:

 Lómentával társulva.

 S csodák csodájaként macskamentesen virulva.!!!

Nyári orgona, megbolondulva, vagy 50 cm-es virágzattal.

 Ráadások:

 

Bugás hortenziák kinyílóban.

 Fehér lufivirág, pompájában.

 

E rózsát ki kell emelnem. Negyedik helyén van, nagyon rossz helyen. A nád/gyöngyvessző szinte takarja, de élni és nyílni akart. Hatalmas feje volt, csak egy virágot hozott, de azzal kitett magáért. Majd keresek egy új helyet neki. Most csak a csodálatomat fejeztem ki. 

Szóval a macskák...

Nem is tudom hol kezdjem?  Én ezeknek a kis mocskoknak, s anyjuknak a sorsát nagyon a szívemen viselem, vagy már öreg vagyok és rugalmatlan. Szóval vittük az anyát a műtétre, két órára, hajnali háromnegyed hatkor etettem, hogy meglegyen a nyolc óra üres gyomor. Megy az uram a boltba, mit lát az utcán? A néni, -aki az öreg nénit, a volt gazdát gondozta- eteti Cicót(az anyát) szalámival. Ott lett rosszul, már az uram, rá is szólt, délután műtét,ne etesse. (Őtőle hangzott el a Csapd agyon! mondat, s mióta a mi macskáink, még az utcán sem láttam a hölgyet, hogy felénk nem nézett az is biztos,  ekkor igen, sőt kapott tőle egy zacskó száraz eledelt is a cickáknak, egy hónap után, kb.)

Megyünk a műtétre, simán betettem  a hordozóba, sírdogált, de mentünk. Visszük az orvoshoz, a rendelő előtt szétesett a hordozó. Mitől, mitől se? Macska kiugrott, elfutott a kertvárosban, be egy bezárt kapujú udvarba. Kicsaltam, de agyam már a plafonon volt. Be a rendelőbe, ott őrjöngeni kezdett, beketrecezték, ami rácsos, mozgatható falakkal, őrjöngő macskáknak, kisállatoknak készült, e célra. Kapott szurit, így hagytuk ott. (Engem elküldtek Pusztacsatárba templomot fényképezni, ezt honnan szedték?, no, mindegy.)

Műtét kész, megyünk haza, de itthon felébredt, szedte szét a hordozót, kiengedtem a fürdőben. Indult volna ki, tépte a macskaajtót a bejárati ajtón. Elbarikádoztuk, akkor arra mászott fel műtét után két órával, hogy kimenjen. Az anyai ösztön... Végül rájött, hogy a barikád alatt van a macskaajtó, kaparta körbe. Közben ugrált fel-le, frissen műtve. Ekkor engedtem ki, az ő élete, meg- és bent tartani nem lehetett, 6 órával voltunk a műtét kezdete után. Kint a népeit összefogva lenyugodott, s elaludtak a füvön... No comment. Én meg totál kikészülve, mert hiába nyugtattam, simogattam, ringattam, az anyai ösztön mindent felülírt. Amúgy ritka gondos anya, ezt meg kell hagyni. A sok hányattatás ellenére vagy miatt is, vagy alapból. S jövendőbeli gyermekei sem voltak. Igaz, cirnyó úrfit, ha közeledni próbált egyetlen morgással tette helyre. Ezek szerint más macskákat is. Most nem lettek "eltéve" a gyermekei, kiélvezheti az anyasáságát. Szegényke.

Tegnap a vöröst vitték volna el. Akit többször fogtam már a kezemben, etetés közben mindig simán felvettem. Tegnap jött el a napja, amikor ez nem működött. Meleg volt, vendégség, felfordulás, minden volt. Anyuka, s ők is érezték ezt. Egyszerűen befogni sem tudták, akik vitték volna. Így maradt meg nekünk ausztriai szobamacskaság helyett újabb macskánk. Pedig készültek rá, aranyélete lett volna, s aki vitte volna a néni régi ismerőse volt. Az emlékezés miatt is szerette volna, meg macska is kellett volna. Nem lehet minden tökéletes. Ma, amúgy kiléptem az ajtón -igaz nyugi volt-, s simán a kezembe fogtam, de ők már tegnap elutaztak. Ott és akkor kellett volna megfognunk.

S akkor itt van Cirnyó úrfi, aki ebben a vendégmacskás és vendéges világban nem találja a helyét, a máskor szétkarmolt hadfi. Nem mer bejönni, az udvarban kódorog, les befelé.... Pedig ő itt a főmacska, a MI macskánk. vajon ő is tudja ezt?

Pillanatképek

 

 

Gyors helyzetjelentés

 A ház elejének majd kétharmad részén terül a cserjés hortenzia. Még a "kertészkedés" ellenére is.

 

Éjszakai fotó, a vendégről.

Megvagyok, megvagyunk, csak történtek események, most pedig vendégeket várok, várunk. Készülődni kell, de erőbeosztással az nem is olyan egyszerű.

Megtörtént az Öregasszony/Cicó ivartalanítása, nagy kalandokkal, ha lesz időm beszámolok róla.  Olvaslak benneteket, ha nem is jelzem. Majd jövök.

S még egy mondat: az előbb locsoltam, úgy látom vannak növények amik minden "locsolás", kertészkedés ellenére élnek, nőnek, vírulnak. Hiába, aki élni akar, megteszi.S hogy nekem mennyi mindent kellene tennem? Majd , megvár minden. 

... s ahol most tárták fel az emlékeket: Abaújvár

 Feltárás után, ahol a vizsolyival vetélkedő értékű freskókat tártak fel, még átmeneti állapotban van a templom.  "1997-ben kezdtek hozzá a rossz állapotú templom felújításához – veszi át a szót felesége. – Akkor jöttek rá, hogy a beázott épület falain 520 négyzetméternyi, páratlan lelet található, a magyarországi gótikus festészet emlékei. A legértékesebb Szent Bertalan vértanút ábrázolja." A templomot akkor kiürítették, a falakat vizesedést gátló lapokkal szigetelték, de több munkára az állami műemlékvédelemnek nem volt és azóta sincs pénze. Tizenhárom éve áll üresen, belseje felásva, a padok egy tanyán, lassan az enyészeté lesznek. Tizenhárom éve az istállóból kialakított teremben találkozik a gyülekezet vasárnaponként, azóta csak kétszer tartottak istentiszteletet a templomban. 2004-ben, mikor a pányoki gyülekezettel együtt ünnepelték négyszáz éves évfordulójukat, majd idén június 23-án. Ezúttal a faluért imádkoztak. Olyan katasztrófa szakadt Abaújvár nyakába, amelyhez hasonlóra senki sem emlékszik" ez egy régi újságcikk, a forrást nem jegyeztem fel, de ma már úgy tűnik a múlté.

Amit  a templomról érdemes tudni:  "Mivel pontos adatok nincsenek a templom építésére vonatkozóan, csak a jellegzetes művészettörténeti korok jegyeiből tudnak erre következtetni: a szentély keresztboltozata, valamint a csillagdíszes zárókövei és a szentély egy teljes épségben megmaradt csúcsíves, mérműves ablaka alapján építését a gótika idejére teszik. A gótika jegyében épültek a templom délkeleti oldalán található csúcsíves, és az északi oldalon található félköríves fülkék, ez utóbbi valószínűsíthetően szentségtartó volt. A hajóba vezető kapu is eredeti gótikus, pálcatagozatos. A déli oldalon 3 nagyobb félköríves és a karzatnál egy román jellegű kisebb ablak található. A szentélyben négy ablak található, egy a már említett teljes épségben fennmaradt gótikus ablak, valamint három másik, amiknél fellelhetőek a gótika vonásai. A templom mai formájában a XV. században épült, akkor nyerte el mai formáját." forrás

 forrás

... és a freskókról: "A templom egész északi falát boríthatták eredetileg a falfestmények. A hajó falán látható képek Szent Mártont és Szent Mihályt ábrázolhatják, ezek elég rossz állapotban vannak. A szentélyben látható képek már sokkal jobban kivehető alakokat ábrázolnak: a 12 éves Jézust, alatta pedig Szent Bertalan vértanúságát (a középső sávban egy palota látható, amelyből 3 alak néz ki, két férfi és egy nő, a palota előtt egy meztelen alak látható, aki a felirat szerint^[2] Szent Bertalan, akit általában mártíromságára utalva, megnyúzva ábrázoltak); ebből arra lehet következtetni, hogy eredetileg Szent Bertalan tiszteletére szentelték fel a templomot. A szószék mellett is látható egy alak, amely feltehetően egy királyt ábrázol, Genthon-Szentiványi Gyula feltételezése szerint Szent László. A freskók jó állapotban való fennmaradásának magyarázata az, hogy a falu nem sokkal a templom felépülte után református lett, az új hit jegyében egyszerű fehérre meszelték a falakat. A falfestményeket 1912-es megtalálásukkor szenvedtek el nagyobb károkat, ugyanis nem sokkal a feltárás után levették a képek egyes részeit.

Wolf Mária^[3] így méltatja a freskókat: "Minthogy Magyarországon igen kevés középkori falfestmény maradt meg, az abaújvári templom freskói felbecsülhetetlen értéket képviselnek. Vizsgálatuk minden bizonnyal közelebb visz bennünket a hazai gótikus építészet és festészet jobb megismeréséhez. … az egész templomra kiterjedő festése kiemeli egyszerű falusi társai sorából."