Ez is, az is

 "Mondd meg mit olvasol, s megmondom hogy vagy." Maria Gainza Hogy ez milyen igaz!

Belefutottam egy elvakult fityekesbe. Erőből közöl, véleménye szent és sérthetetlen, csak az az igazság. Még órákkal utána is kapkodtam a levegőt, úgy lehúzta az embert. Ezek a hívek nem látnak, nem hallanak, nem olvasnak? Nem. Huh. A hideg még most is ráz. 

Hátha valaki tud segíteni?! Kaptam egy iratot, de ügyfélkapun vagy DÁP-on keresztül olvasható. Egyikem sincs. Mobilon az utóbbi letöltését lehetővé tette, de állandóan titkosításokba futok bele. Ezek nélkül nem tölthető le. Tudtok ezekről valamit, mik ezek, hol tölthetők le? Vannak a mobilon mindenfélék, ezeket mind aktualizálni kell? Nem értem.Vagy mehetek ügyfélkaput csináltatni, ha ismét le nem maradok róla. Mint a múltkor. Annyira nem barátaim az időpontok, vagy közbe jön valami, vagy nem érek oda, vagy ott leszek rosszul, hogy el kell jönnöm. Mind megtörtént. 

S Taminak mutatom:

Dél körüli fotó

Ezek délutániak, aztán estefelé már ezerrel süt oda nap. Ott napoztam a minap. Hát ettől lettem rosszul, mikor a "mestermunkát" megláttam. A mi fánkon a mi szempontjaink nem számítottak, lényeg, hogy a szomszédnak legyen jó.

 

Pakolászok, selejtezek, ezt a gondolatot egy cédulán találtam, réges-régi. Aktualitása úgy látom: örök.

A bölcs ember távolságot tart szomszédja önvalójától, ugyanígy fogadja azt is, amit mond. Zen mondás

Újabb régi rejtély, a mobilon az aznapi fotók, ha csatolnám őket miért nem elérhetők? Tudja valaki. Sajnos a fényképezőm memóriakártyája tönkrement, s mindig elfelejtek venni. Ez a mobil, mint kiderült főleg videóknak van, pedig mikor vettem külön szóltam, hogy fotóznék vele. Ha az ember nem hozzáértő, átverik. Kihasználják? Vagy mi erre a jó szó?
 

Az eltelt évtizedek

 sok pakolása, selejtezése ellenére átmentett, megmentett lapkivágások kerültek a kezembe. "Amikor még terveztük ezt a csodálatos jövőt" énekli Bródy János. S amikor még terveztem, álmodoztam én.

 Szörnyű, hogy az ember mi "szemetet" összegyűjt évek alatt. Marie Condo módszerével nem mindig értettem egyet. Volt, hogy kidobott ruhákba úgy mond belefogytam vagy híztam, s ha megvannak, nem kellett volna újat venni. Mint ahogy öröm volt, ha egy-egy ilyen csomag valahonnan mégis előkerült. S vannak ruháim, minden nyáron kihoztam őket, hogy szezon végén ugyanúgy vigyem vissza a lakásba. Ahogy fogalmaztam, falun meghaltam nőként vagy nyugdíjas éveimben inkább. Az itteni életforma más ruhatárat igényelt. 

Hogy voltatok ma a hidegfronttal? Kegyetlen volt. Ennyit erről. 

A dús virágú gyöngyviŕágcserjém

 Így pusztítanak a meztelen csigák, igen, tavaly egy kicsit bokrot úgy rágták szét, hogy idén pár virág lett rajta. Kiszáradt, elvették az életét. Hitetlen, ugye? Itt a bizonyíték.

Tele ettem magam

 Tejbepapi, később csupasz vajas, sós rozskenyér. Eszméletlen finom volt. Ugye, milyen kevés kell?!

 Felfedeztem egy francia vlogot, az én világom. A hangulata, a tájak, s még a sütéseket is elfogadtam, mert annyi melegség, látványukba szépség is van. S ami a lényeg, ha nézem megnyugtat, elvarázsol. Ami mostanában nem utolsó szempont.

A múlt héten mégis vírusom volt. Annyira fojtón köhögtem már, öklendezve, hogy egy-egy rohamban tejesen kikészültem, s elmentem a dokihoz. Azt mondta, hogy amit elmondtam tipikus vírus, a tüdőm tiszta. Megnyugtató. Kaptam egy beszippantós gyógyszert. 

Ma kivették az utolsó varratomat is. S délután "felvettem a munkát", a fűnyírást, a ház előtt, s a díszkert egyenes részén. Kinyírt, mondanom sem kell, én meg a szegélyvágó "kését". Így leálltam mindennemű füvezéssel. A jó helyre eltett tartalékokat nem találtam meg. Ki kellett feküdnöm, mondanom sem kell. Ennyit érek. Ez van. 

Aztán alkonyattal kivittem a kutyát a kertbe, még erősek voltak a fények.

S egy kis bemutató a kertet elöntő, eluraló gazokból is. Majd szépen, lassan megszabadulok tőlük. Miközben, remélem edződök is, az állóképességem is nő. Azért sokat javultam, de ez még nem az igazi. Korántsem. Nagyon megviselt a műtét, s minden, előtte, alatta, utána. 

A legnagyobb baj, hogy nem tudok aludni, kialudni magam. 4-5 órakor ébredek, s már nem tudok visszaaludni, aztán este 1/2 9 felé esik le a fejem. Küzdök, hogy ne aludjak el, korai még az alváshoz.

 

Az éjszaka

 azt hittem elpusztulok. Felugrott a vérnyomásom, majd elkezdtem égni, szétégni. Szó szerint, a szám teljesen kiszáradt, nyelni alig tudtam. Mindezt 37.7 fokkal. Mire kezdeném

magam összeszedni most ez odavágott. Nagyon

Valami vírus van?

Tavaly ezt a kis bokrot szétrágták a csigák.!!! Ennyi maradt, nem jó a felvetel, de látni.

Kerti medvehagyma, virágban. Idén nem ehettem.

Csak úgy?

 Másban gyönyörűséget, mint az okulásban, nem találok.

Odze György :Diplomata - útlevél...c. könyvéből.

No komment. Fiatalon nem szerettem a focistákat, a fenti történet alapján nem véletlenül. Ezt éreztem rajtuk a környezetemben. Később, meg valahogy sosem érdekelt a sport. Ne vessetek meg érte.

 Áldott húsvéti ünnepeket kívánok!