címlapfotót tettem fel, csak azért is. Esik. Esik. Esik. Tegnap már fájdalomcsillapítóval Béres Antifronttal próbáltam a napot túlélni. Nézegettem a tavalyi fotókat, mennyivel előbbre volt a természet, de a 2015-ösökön is.
Macskákat kitelepítettük, aztán vissza, mert teljesen megzavarodtak. Meg jön a fagy, ezek itt bent teleltek. Öregasszonynak almot kellett berakni(visszarakni), mert ide-odavizelt. Azóta rend van. Miért tette ezt? Tudtommal soha nem volt szobamacska, s csak a sérülése idejére akartuk ezt meglépni. Közben valamelyik délután a másik szomszédasszonyban ordított és zokogott valami alkohol, hogy a macskák a kertjébe piszkítanak. (Ami sajnos igaz is lehet, de ki tud egy macskának parancsolni, a szomszédba piszkítás ügyében?) Megcsináltuk a kért elszigetelést. Aztán a macskák, mint akik dolgukat jól végezték átmentek a kerítés alatt... Mindegy, a kérés teljesítve lett. Sajnálom szegényt, idősebb nálunk, a férje csak használja a termést (értsd bor), de tenni nem tesz érte, eladni nem engedi a hegyet. Az unokák nála lábadoznak, hegy, nagy kert, amit művel túllép rajta.
A kertek alatt jártam.