vannak mögöttünk. Délelőtt kertészetben jártunk, tulajdonképpen téltemetőt kerestem,de megint elkéstem vele. Viszont egy bizonyos kertrészhez találtam hunyort, páfrányt és bőrlevelet, amit nagyon szerettem volna már régóta. Azt hiszem kell mellé beszerezni csigairtó szert is, mert meztelencsigamágnes. Az utolsó kezdeményt, amit a fűnyíróknak nem sikerült elpusztítaniuk, ők rágták szét.
A házban még bent díszítő primulákat is ideszánom majd, ha a fagyveszély elmúlik. Aztán kész leszek ezzel a résszel. Itt nyílnak a hóvirágok is, de őszi "vetés", még csak pár szál van. (Az már csak hab a tortán, mielőtt elültettem volna őket kb. egy talicskányi követ, betonzúzalékot kitermeltünk a földből.... A nádszálak kutyamentesítést szolgálnak. Azért mellettük hagytunk Zsebinek sétáló ill. átjáróhelyet.)
A kétéves hunyor most kezd magához térni, virágzik, a fehérek pedig tobzódnak a virágokban. A téli jázmin most kezdi bontogatni a virágjait. Végre nálunk is jelzik a növények, hogy itt a tavasz!
S miközben én átültetgetek, visszametszem amiket kell a ház ura a tuják gyökereit szedegeti ki, bár ez e pillanatban az ásó nyelének széthasadása miatt múltidő. Hoztunk pár bokrot is, hozzájuk ill. eddig jutottam el a terveimmel. Egyszerűen nem megy nekem a papíron tervezés, ill. elvek vannak, de kimegyek, bambulok, mérek, kört rajzolok, hogy ismét a túlzsúfolás hibáját el ne kövessem. Aztán majd szépen, lassan...
S miközben a nap nyugodni kezdett oly jó volt látni bent, hogy nyugtában bevilágítja már a hálót.
