én úgy tapasztalom, hogy ha ragaszkodok a megszokotthoz, hogy "minden csak a megszokott idejében jó, akkor, amikor "neki-való" idő van", akkor saját életemet nehezítem meg:) így ahelyett, hogy morgolódnék: "miért nem más van már", vagy miért nem másképp van", megnézem, hogyan tudnám ami van, abban jól érezni magam
én veled ellentétben azt mondom: nem csak a maga idejében vannak szépségei a fagynak, hónak, hidegnek (és nem ritka, hogy húsvétkor hóembert építünk), saját energiánkat saját magunk ne apasszuk ilyen kesergésekkel, építkezni kell, ami van abból:))) a.f.val értek egyet: a gyerekek tudnak annak örülni, ami van, nem reménykednek, hogy majd lesz jobb is, lesz majd másként is, hanem akkor örülnek a hónak, amikor van, nem akkor amikor ideje lenne :))))
(remélem nem kritikát fogsz kiolvasni a soraimból)
Katalin nekem most két gondom van, ez az elhúzódó tél nagyon megviselt fizikailag, ittam a meleg időt. A másik, éjszaka -5 körül volt, néztem a kertet, tarolt.S bár tudom, hogy nem tehetek ellene mégis fájó látvány az eredmény. Annyira örültem a szép, beinduló növényeknek.A környezetemben ez a visszatérő tél/fagy most keserédes lett. (Itt nincs hóbunda, szép táj, stb.)
Lesz, lesz túlélés! Tudod, a remény hal meg utoljára.
VálaszTörlésVagy inkább a sejtszintű enzimműködés:)))
TörlésMindegy Zsuzsa, csak már továbblépjünk. Az előbb törölgettem fotókat, amikor a baleset volt szép TÉL volt, az tényleg szép volt.
TörlésEbben bízom én is.
VálaszTörlésÉszrevesszük ezeket korán - de egészen másképp gondolkodunk róla 10 és 70 éves korunkban....
VálaszTörlésMost nehezen viselősen gondolkodom róla.
Törlésén úgy tapasztalom, hogy ha ragaszkodok a megszokotthoz, hogy "minden csak a megszokott idejében jó, akkor, amikor "neki-való" idő van", akkor saját életemet nehezítem meg:)
VálaszTörlésígy ahelyett, hogy morgolódnék: "miért nem más van már", vagy miért nem másképp van", megnézem, hogyan tudnám ami van, abban jól érezni magam
én veled ellentétben azt mondom: nem csak a maga idejében vannak szépségei a fagynak, hónak, hidegnek (és nem ritka, hogy húsvétkor hóembert építünk), saját energiánkat saját magunk ne apasszuk ilyen kesergésekkel, építkezni kell, ami van abból:)))
a.f.val értek egyet: a gyerekek tudnak annak örülni, ami van, nem reménykednek, hogy majd lesz jobb is, lesz majd másként is, hanem akkor örülnek a hónak, amikor van, nem akkor amikor ideje lenne :))))
(remélem nem kritikát fogsz kiolvasni a soraimból)
Katalin nekem most két gondom van, ez az elhúzódó tél nagyon megviselt fizikailag, ittam a meleg időt. A másik, éjszaka -5 körül volt, néztem a kertet, tarolt.S bár tudom, hogy nem tehetek ellene mégis fájó látvány az eredmény. Annyira örültem a szép, beinduló növényeknek.A környezetemben ez a visszatérő tél/fagy most keserédes lett. (Itt nincs hóbunda, szép táj, stb.)
Törlés