Nagyon szerewtem mindkettőt. Ma rád gondoltam amikor ezt a verset olvastam Szeretettel küldöm. "A régi cicát új cicakölyökkel, s a régi kutyát új kutyakölyökkel pótolják, mint keddel a halott hétfőt.
Ölben dédelgetik az új cicát, hogy fölös szeretetük meg ne savanyodjon, s hogy szeresse őket cserébe, mint a régi.
De énnekem ők nem cserélhetőek: se a cica, se a hétfő, se más; számomra ők nem halnak meg soha.
Csak távolodnak, vagy távolba veszve ülnek bennem: szívemben és fülemben, mint zongorában a Holdfény szonáta.
Elmúlt? Belőlem nem mossa ki semmilyen új eső a régi hétfő zápor-illatát, bárhogy is zuhog, sistereg, szakad.
Nevetséges, lehet, de nekem így esik jól, akár egy régi kő a temetőben, amire tollát hullathatja a madár.
Ott kint a Városligetben és mindenütt, hol friss jeget hízlal a feledés, óvatos-önfeledten hányan korcsolyáznak!
Megértem őket, síkos talajon hogy az életet élve birtokolják, mindig amíg lehet, s ahogy lehet.
De énnekem utálatos a gyors gyász, s a könnyen pótlók könnyű vígasza; ha nem leszek, pótolnak majd hamar.
Tudom, ha nem leszek, majd lesz nekik más, ki befekszik az ágyukba helyettem, szuszog, beszél, szenved, szeret helyettem.
Mért is ne volna így? Sőt, így helyes tán, mért is várna az ember várhatatlant, túl nehezet, túl sokat… értem én.
De hiába, nekem pótolhatatlan, s nem szűnik drága lenni, ami drága volt. Az új cicát pedig korai még szeretnem.
Én nem veszem ölembe, mert ölemben még ott tüzel a réginek hiánya. Tudom, ha nem leszek, majd lesz nekik más."
(Kántor Péter: Holdfény-monológ: az új cicára. Fönt lomb, lent avar. 1993.]
Közben Györgyinél olvastalak, te meg ideírtál. Most le kell feküdjek, utána zenéket. A vers gyönyörű, igaz. Miska macskát évekig emlegettem, s érdekes ott sírdogáltam mindig ahol sétáltatni szoktam, nem ahol velem élt. Mózsi nagy veszteség, egyéniség volt, egy "mocskos" állat.
Az elsot szamtalanszor lattam, a masodikat nem ismerem.Az elsoben annyi minden van, amibol talan mindenki magara ismer kicsit, a kozossegre, a "szokasokra":)
Az elsőt láttam, nem is egyszer. A másikról nem hallottam még.
VálaszTörlésNagyon szerewtem mindkettőt. Ma rád gondoltam amikor ezt a verset olvastam Szeretettel küldöm.
VálaszTörlés"A régi cicát új cicakölyökkel,
s a régi kutyát új kutyakölyökkel
pótolják, mint keddel a halott hétfőt.
Ölben dédelgetik az új cicát,
hogy fölös szeretetük meg ne savanyodjon,
s hogy szeresse őket cserébe, mint a régi.
De énnekem ők nem cserélhetőek:
se a cica, se a hétfő, se más;
számomra ők nem halnak meg soha.
Csak távolodnak, vagy távolba veszve
ülnek bennem: szívemben és fülemben,
mint zongorában a Holdfény szonáta.
Elmúlt? Belőlem nem mossa ki semmilyen új eső
a régi hétfő zápor-illatát,
bárhogy is zuhog, sistereg, szakad.
Nevetséges, lehet, de nekem így esik jól,
akár egy régi kő a temetőben,
amire tollát hullathatja a madár.
Ott kint a Városligetben és mindenütt,
hol friss jeget hízlal a feledés,
óvatos-önfeledten hányan korcsolyáznak!
Megértem őket, síkos talajon
hogy az életet élve birtokolják,
mindig amíg lehet, s ahogy lehet.
De énnekem utálatos a gyors gyász,
s a könnyen pótlók könnyű vígasza;
ha nem leszek, pótolnak majd hamar.
Tudom, ha nem leszek, majd lesz nekik más,
ki befekszik az ágyukba helyettem,
szuszog, beszél, szenved, szeret helyettem.
Mért is ne volna így? Sőt, így helyes tán,
mért is várna az ember várhatatlant,
túl nehezet, túl sokat… értem én.
De hiába, nekem pótolhatatlan,
s nem szűnik drága lenni, ami drága volt.
Az új cicát pedig korai még szeretnem.
Én nem veszem ölembe, mert ölemben
még ott tüzel a réginek hiánya.
Tudom, ha nem leszek, majd lesz nekik más."
(Kántor Péter: Holdfény-monológ: az új cicára. Fönt lomb, lent avar. 1993.]
Köszönöm a verset, mily igaz. Ott lent Évánál neked is írtam.
TörlésGyönyörű Kántor Péter verse, és milyen igaz.
VálaszTörlésKözben Györgyinél olvastalak, te meg ideírtál. Most le kell feküdjek, utána zenéket. A vers gyönyörű, igaz. Miska macskát évekig emlegettem, s érdekes ott sírdogáltam mindig ahol sétáltatni szoktam, nem ahol velem élt. Mózsi nagy veszteség, egyéniség volt, egy "mocskos" állat.
TörlésAz elsőt én is láttam :) Nagyon kedvemre való volt .
VálaszTörlésmindkét filmet láttam, kétszer is őket. A jobbakhoz sorolom, s bármikor megnézném újra.
VálaszTörlésAz elsot szamtalanszor lattam, a masodikat nem ismerem.Az elsoben annyi minden van, amibol talan mindenki magara ismer kicsit, a kozossegre, a "szokasokra":)
VálaszTörlésÉrdekes film, nézd meg, érdemes.
Törlés