Segítsetek, aki ért hozzá! Ha mikrózni próbálok a környezetet veszi, nem amit szeretnék. Mit rontok el vagy a gép hibája? Nem értem, régen nem volt ilyen. Köszönöm.
2018. március 11., vasárnap
Robbanás
Segítsetek, aki ért hozzá! Ha mikrózni próbálok a környezetet veszi, nem amit szeretnék. Mit rontok el vagy a gép hibája? Nem értem, régen nem volt ilyen. Köszönöm.
2018. március 9., péntek
... és a könyv folytatódik
mármint egy korábban ajánlott könyvé. (Nem tudom visszakeresni mikor ajánlottam.)
Imádom. A kort, a nők életét, ahogy a korábbi kötethez képest változtak, s változott a világ körülöttük. A mindennapi élet, a lakáskultúra, az étkezés, a női dolgok, a divat, stb. Mi, akiknek természetes, hogy kinyitjuk a hűtőt, felporszívózzuk a lakást el nem tudjuk képzelni ezeknek a megjelenése micsoda minőségi változást hozott az életükbe. S elgondolkodhatunk a családi munkabeosztáson, vagy inkább elosztáson, néha még vannak családok akik vagy száz évvel ezelőtt tartanak... A lakások építése, nagysága, beosztása, viszonyításuk európai trendekhez, a berendezések. Stb., stb., stb. Akit érdekel a száz évvel ezelőtti budapesti középosztálybeli nők élete olvassa el. Nem fog csalódni. Mondjuk én beosztással olvasom, mert annyi az információ, emészteni kell.
Közben már kimentem a kertbe visszavágni elszáradt őszi növényeket, tollborzfüvet, s nem haltam bele. Tehát rosszulléteim nagy karmestere az időjárás.
S délelőtt bekeveredtünk egy kertészeti árudába is. A kamiont délutánra várták, Hollandiából, tele növényekkel, így csak egy fehér hunyort, s két ericát, s némi magot hoztunk el. Szerencsénkre, vagy az én szerencsémre. A hunyor amúgy csodaszép, de havas a helye, várni kell a beültetéssel.
December óta egyfolytában virágzik. Hát nem hálás? S oly üde e koratavaszi felemás kertben.
S az első igazi tavaszi virágunk!
Felénk a táj.
2018. március 8., csütörtök
Március
"Roskad a kásás hó, cseperészget a bádogeresz már,
elfeketült kupacokban a jég elalél, tovatűnik,
buggyan a lé, a csatorna felé fodorul, csereg, árad.
Illan a könnyü derű, belereszket az égi magasság
s boldog vágy veti ingét pírral a reggeli tájra." József Attila
E sorok daloltak bennem a kertben, hogy reggel végigmentem madarakat etetni. Mindenhonnan e csepegés zaja hallatszott, az oly várt és oly szeretett.
A krókusz a hó alatt hozta bimbóit, a nárciszoké is teltek, a hó alatt. A bangita virágai elfagytak vagy tetszhalottak? Hunyorék még hóbunda alatt bújnak, ahogy 10-50 cm-es hó fedi a kertet, amint szél úrfi az ominózus napokon elrendezte.
Viszont már esett az eső, 7 fokot láttam az ablak hőmérőjén. Bízzunk a tavaszban. (Elnézést eme időjárás- és kertjelentésért, nekem fontos.) Majd jövök, a tegnapi nap embertelenül megfektetett. Legyen szép napotok!
2018. március 7., szerda
Gyűlölet
Munkahelyemen volt egy ember, aki markában tartott (információkkal, fizetés/jutalmazás, aki közelebb van a tűzhöz... lehetőségekkel) egy maroknyi embert. Fröcsögött körülöttük a gyűlölet. Volt persze célszemély vagy célszemélyek. Amikor igazgatóválasztásra került a sor, ez a viselkedés annyira fokozódott, hogy önmaga ellen fordult, s az ellenség nyerte el a pozíciót. Csodálkoztak. Nem értették. Rossz volt mindenki.
Miért is írtam le mindezt?
Miért is írtam le mindezt?
2018. március 6., kedd
Katicinak
A világban minden összefügg. Néztem a filmet, s közben olvastam az örömteli bejegyzésed. Itt is szelídítettek. Ki szeretettel, ki zenével teszi a dolgát. Ettől csodálatos a világ.
Csokoládé
és
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)