mármint egy korábban ajánlott könyvé. (Nem tudom visszakeresni mikor ajánlottam.)
Imádom. A kort, a nők életét, ahogy a korábbi kötethez képest változtak, s változott a világ körülöttük. A mindennapi élet, a lakáskultúra, az étkezés, a női dolgok, a divat, stb. Mi, akiknek természetes, hogy kinyitjuk a hűtőt, felporszívózzuk a lakást el nem tudjuk képzelni ezeknek a megjelenése micsoda minőségi változást hozott az életükbe. S elgondolkodhatunk a családi munkabeosztáson, vagy inkább elosztáson, néha még vannak családok akik vagy száz évvel ezelőtt tartanak... A lakások építése, nagysága, beosztása, viszonyításuk európai trendekhez, a berendezések. Stb., stb., stb. Akit érdekel a száz évvel ezelőtti budapesti középosztálybeli nők élete olvassa el. Nem fog csalódni. Mondjuk én beosztással olvasom, mert annyi az információ, emészteni kell.
Közben már kimentem a kertbe visszavágni elszáradt őszi növényeket, tollborzfüvet, s nem haltam bele. Tehát rosszulléteim nagy karmestere az időjárás.
S délelőtt bekeveredtünk egy kertészeti árudába is. A kamiont délutánra várták, Hollandiából, tele növényekkel, így csak egy fehér hunyort, s két ericát, s némi magot hoztunk el. Szerencsénkre, vagy az én szerencsémre. A hunyor amúgy csodaszép, de havas a helye, várni kell a beültetéssel.
December óta egyfolytában virágzik. Hát nem hálás? S oly üde e koratavaszi felemás kertben.
S az első igazi tavaszi virágunk!
Felénk a táj.