Addig jár a macska

a kútra amíg a lába meg nem sérül. (vagy ki tudja? Bokorban? Fáról potyogva? vagy éppen a kúton bosszantotta a kutyát, s az felugrott, s elkapta. Minden estre húzza, fáj neki, háromlábú. Bársony.)

Visszavágtam két napja a nádat, mert törtek fel alatta a nárciszok. Akkora a köd, alig látni a kertben, pedig ma elhordtuk volna. Bár, ki tudja? Délutánra jó időt ígértek. meglátjuk.

Szösszenetek

Fredrik Backman könyveit nagyon kedvelem, de a most olvasott lett a legnagyobb kedvencem. Sportról szól, ami tőlem idegen, mégis vagy mégsem tudtam letenni a könyvet.

S az igazat megvallva a sport csak ürügy, hogy elgondolkoztasson, elvarázsoljon, beszippantson, állásfoglalásra, felháborodásra késztessen. S drukkolj, hogy sok minden sikerüljön, összejöjjön. Elárulom nem úgy lesz. Ill. van ami összejön, akkor örülsz, s van ami nem, akkor dühöngsz, de rájössz, erről szól az élet. S mit adunk tovább a gyermekeinknek? Hogy állunk ki mellettük?

S eszembe jutott róla egy nemrég látott film, gondolkodtam is, hogy ajánlom, s azt hiszem mégsem.
A tizedik kör

Van bennük egy közös szál, a szülői hozzáállás. Melléállás, fel nem adás, s az ok, ami mindezt előhozza.

Más: Zsebi. Szombaton bejártuk a kedvenc erdőnket, aztán találtunk egy újabb horgász tórendszert vagy tavat, amit több részből áll, nagyon romantikus környezetben. Rácsodálkoztam a lábára, a hajlatoknál, azaz egy hajlatnál, amit amúgy a szőr nagyon takar. Lekopott a szőrzet róla, tiszta nyers húsnak tűnt az egész. Ettől még vígan járta velünk a természetet. Másnapra,azaz hétfőre volt már időpontunk, a visszamenetelre. Kapott kenőcsöt, újabb injekciót, most már diétáztatom csirkehúsra.

Gépem még mindig nincs. Nem is akartam írni, végül ezek mégis kikívánkoztak belőlem.

Ezt azért ideírom, hogy más így ne járjon. Filmet akartam nézni a Movie oldalon, egyszer csak felugrott egy úgymond rendőrségi ablak, ami lefagyasztotta a gépet. Csak kinyomni tudtam, de újra belépni sem. A szerelő  kérte is, hogy azonnal kapcsoljam ki, valami zsarolóvírus. Talán hétvégére lesz gépem, s kiderül mire is ment vele. Vagy inkább mi ment el vele, róla...

Éjszaka annyi minden eszembe jut, amit írhatnék, s mire reggel lesz az álommal együtt elszállnak ezek is. majd fogok egy füzetet, s jegyzetelni fogok. Mert az úgy van, amikor ihlet van nincs gép, s amikor előtte ülsz, csak töröd a feled miért is ültél ide. Így jártam.

Már megint házak,

amelyekre a figyelmemet a Lakjunk jól! blog
bloggere, Andrea hívta fel.  Amit a sorozatról tudni érdemes ő leírta. Amit hozzátennék az első adást megnézve:

 https://www.youtube.com/watch?v=i8flxf8GhjM

hogy az utolsó ház lakói szemlátomást nem fiatalok. Kockáztatni merek tán nem is hetvenesek. S mégis belevágtak, s micsoda új megközelítésű épületet, épületegyüttest hoztak létre, nem beszélve a belső és külső környezetéről.

Azt azért ideírom, hogy többet nem tudok róluk, nem beszélvén a nyelvet csak néztem a sorozat első részét. Érdekes volt nézni az építtetőket, az épületeket, s tájat, majd azt a környezetet amit a ház körül kialakítottak. Az előző ház divatos, fiatal, csupa bűbáj háziasszonyához képest egész más megjelenésűek. S, hogy a külsőségre mennyire ne adjunk ők bizonyították számomra. Csodálom őket a vállalásukért.

A többi ház is érdekes, tartogat meglepetéseket, számomra az elgondolkodást ők jelentették.

Ablakok

Tulajdonképpen volt több tükröződő fotóm. Aztán keresni kezdtem hozzájuk idézeteket. Aztán az idézetekhez fotókat. Valószínű kereshettem volna még, most ezeket találtam. Jó vegyes lett. Most megyek lefekszem, tulajdonképen már reggel óta oda indultam, valami bujkál bennem.

Üres házra nem kell ablak
mert senki nem néz be
Bármi házra miért kell ablak
ha senki ki sem nézne.

Maggie Stiefvater

A legsötétebb az az ablak, amelyik egykor világított.

Katarina Mazetti

Ismerek egy erdőt és egy hegyet. Ismerek egy házat és benne egy szobát, ahol éjjel megreccsen a padló a hidegtől, amely behúz az ablakon. És ismerem a kettőnk közötti csendet, és ahogyan a szelet hallgatjuk, amely kint a fakoronák száraz leveleit zörgeti, és szívünk dobbanását, ismerem gyengéd kezed, leheleted és illatos bőröd. Ismerem az álmot, melybe elmerülünk, mély lélegzetvételed, azután kiáltásod az éjszakába, rövid ébredésed, kapkodó lélegzeted, a félelmet, szemedben a rémületet, és csókjaimmal felébresztelek, hogy újra megnyugodj.
Maxie Wander

Az élet (...) olyan, akár egy madár, amely az esti sötétségből tűnik elő, átrepül a zsúfolt ebédlőn, majd egy nyitott ablakon át ismét a kinti éjbe távozik.

Terry Pratchett

Hja, a szokás! Senki sem hajíthatja ki az ablakon keresztül; ki kell kísérni a lépcsőházba, s azután fokonként lecsalogatni.

Mark Twain

 

Vannak napok, amelyek részletei úgy illenek össze, mint az ólomüveg ablak darabkái. Száz apró darab, színek és hangulatok, amelyek ha összeállnak, kiadják a teljes képet.

Maggie Stiefvater

Áttetsző arany ingében ragyogva
jött a nyári hajnal a réten át;
azt hitte, hogy még alszom, mert mikor
házam elé ért, elmosolyodott,
körülnézett s a nyitott ablakon
nesztelenül beugrott a szobámba,
aztán könnyű ingét ágyamra dobva
bebújt hozzám a takaró alá.

Szabó Lőrinc

Döbbenet

http://www.erdekesvilag.hu/halalzona-sokkolo-kepek-a-mount-everest-aldozatairol-18/

Tavaszból a télbe

)

megyünk, lépünk, lépegetünk, s

 megérkeztünk. Hó, ha nem is nagy, de  ő is megérkezett, hozzánk.

 7

 Van aki madarászik. Madarászna...

  Van aki bent a melegben alszik.

 

S van, aki füvezik.

 A napsütéstől  elcsábult mogyoróbokor a szomszédban.

Ritkán

olvasok bűnügyi történeteket. Viszont vannak/voltak időszakok, amikor igen, mert egyszerűen kikapcsol. Vannak kedvenc szerzőim, időnkénti felfedezéseim, visszatérő olvasmányaim.

Most hozzám került egy könyv, kezembe adták, olvassam el. Végül sort is kerítettem rá,végül, mert a többi, ami vele együtt érkezett, már vissza is került ahhoz, akitől kaptam.

Szóval más olvasnivaló nemigen lévén mégis csak olvasni kezdtem. (Tán a téma is riasztott a mellékelés miatt.) Aztán végül mellé ültem, s nemigen tudtam letenni. Idelinkelem mit írnak róla. Kap mindent vegyesen,  tulajdonképpen a 3. véleményt író leírta mindazt, amit én is írhatnék.

 Nem ismétlem, talán annyit még, hogy néha elgondolkodom egy-egy regény besorolásán. Ezt thrillernek jelölik, pszichológiai thrillernek. (Direkt megnéztem szótárban nehogy hülyeséget írjak: krimi, rémregény.) Számomra a téma(nemzetközi gyermekkereskedelem, prostitúció) mellett érdekes volt a lélektani kibontása is a történetnek. Nem véletlenül, a szerző terapeutaként dolgozik. Talán ez fogott meg leginkább a könyvben. S bevallom, amikor "olyan" részek voltak, amiket nehezen tudtam emészteni, bizony ugrottam a sorokat. Tudom, tudom, bevallom nekem az ilyen részek nem mennek.