Időzített megjelenés,

így jellemezhetném délutáni sétánkat Zsebivel, mert a nagy napsütésben végre útra keltünk vele, hosszabb sétára. (S potenciális vőlegények sem kujtorogtak a környéken...)

Amikor odaértünk a barátnőmhöz, akkor léeptt ki sétára az ajtón. Ennél, ha megbeszéljük sem időzíthettünk volna jobban.

A mezőben lekerült a póráz is, de egy ponttól nem volt hajlandó továbbmenni. Ő tudta miért. Így az erdőbe kerültünk fel, s mentünk a falu fölött végig, pazar napsütés, árnyékok, nyomok a hóban. Ezernyi fotótéma, fényképezőgép nélkül. Nem ide készültünk. A lényeg a közös séta, beszélgetés, s kutya kisasszonynak a kirándulás volt, mert imád menni. Futni, szimatolni. S mihelyt hazaértünk hamar hozta  a labdát is, hogy dobáljunk. (Én kicsit másként gondoltam.)

Megint éjszaka, fagy, hideg, csináltam neki kuckót, remélem él vele. Mindig aggódom érte, de amikor reggel kiengedem szemlátomást jól érzi magát, s fázásnak nyoma nincs a viselkedésén.

A délutánba még a könyvtárazás is belefért, s vittem könyveket a kolléganőmnek is, amiket a városba majd ő visz vissza.  Jó sokat begyűjtöttünk, amiket elolvastunk, azoknak már nincs itt helye. Viszont ez az idő az olvasásnak kedvez, olvasásra csalogató, meg egy-két film megnézésére. S tervezgetésre...

 

Amikor a napsugár találkozik a hóval

 

Hogy simogattatom magam?

S éppen hajnali négykor? Hiszen a gazdám már úgyis felébredt! (Amúgy nem tud visszaaludni sem, hát nem mindegy?!)

A fotók később készültek, a gazdám akkor fotózáshoz még kómás volt.

Ablaktól ablakig, avagy kinttől bentig

 

Zsebi öröme

 

Megérkezett: kevés, pihepuha, de a miénk!

 

 

 

Fényben, fagyban

 Az új kis szomszéd.

 Egyre közelítő fotók. A ragyogás alapján ki gondolná a kemény mínuszokat? Ahogy kitettem az eledelt megérkeztek a madárnépek. Egyre közelebb húzódnak a fűzfához, aztán az ágakra, aztán egy-egy cikkanás, ahogy leszállnak, csőrükbe kapnak egy-egy magot, majd felrepülnek vele. A cinegéken kívül más madarat még nem láttam. Persze a verebek, de ők állítólag mozgó etetőre nem szállnak fel, csak lent esznek. Ami lehullik. Még sosem sikerült ezt megfigyelnem. A szomszéd tuják jó búvóhelyek a verebeknek, s más madárkáknak is.