Őszi fények, emlék? Fagyot igértek éjszakára

  

Óriás csicsóka, lentebb szerintem a földi kutya 

folyamatosan rágja  szét a termését. Pedig idén gazdag lett, gondoltam télre meglesz a pogácsának való.

 

Kert alatt készült fotók, nem a miénk.

Szerencsétlen kaméliát elfelejtettem behozni, későn tudtam meg mire számíthatunk. Most izgulhatok. A tavaszi fagyást sem heverte ki. Tavaly ilyenkor már bimbóban volt.

Egér még nincs... Viszont az ölemben itt terpeszkedik, s zörög az úrfi.

Ember tervez

egér végez. Miután bamba krumpliválogatás közben az ebédhez, előrohant, a frászt hozva rám, elkezdődött a férfiak egér hajtóvadászata. Férj pakol, Cirnyó vadászik. Eredmény? E pillanatban még nincs. Viszont az előszoba szétdöntve.

Tegnap hoztunk

 3 zsák birkatrágyát, igazit. Így most irány a kert, hátha tehetünk valamit azért, hogy meddőből termővé változtassuk.

Azért, ha szakadna az eső örömmel abbahagynám a terítését. Nagyon kellene  az ESŐ, nem a pötyörgés, igazi eső. Csontszáraz a föld.

A fotót látva

bárki megkérdezheti: hogy került macska az ebédkészítés közepébe?

Mi is ezt kérdeztük. Igen ám, de  macska nem csak odakerült, ült, nézett és fülelt. Ez valamit jelenthetett. Jelentett is. A szagelszívóból ismét zörgés hallatszott. Akkor a ház ura szerelni kezdte a rácsot, alátartottam egy lavórt, hogy a kipottyanót felfogja.

Fel is fogta, aztán  a felfogottat elengedtük, de akkor már Cirnyó úrfi fogta, s némi ismerkedés után a gyomrában végezte. Készülhetett az ebéd is. Már a gazdiknak.

Szavazzatok! (A kérés nem politikai jellegű!!!)

Fodorkától hoztam a felhívást, ő mindent leírt. Én csak biztatni tudok mindenkit: tegyétek meg!

Én itt írtam  Olasz Ferenc életműkiállításáról.  Nagy tisztelője vagyok.

  

 

 

 

 

Szösszenetek

7-10 napos, s napokig tartó kőkemény diétázás után úgy döntöttem tegnap, hogy lesz ami lesz enni kezdek. Már úgy vágytam normális ételekre. Úgy érzem nincs rosszullét.Talán túljutottam a krízisen. Eztán odafigyelek jobban. Már minden rossz felmerült bennem.

 Tegnap estefelé véletlenül kinéztem az ablakon, aztán vittem a fényképezőgépet.

 

 

 

 

 Ez a látvány a fák mögül sejlett elő:

 

" S ahogy fent, úgy lent (is)."

Hrabalt olvasok, ismét. Tükrök árulása. Úgy láttam ismét kiadják a könyveit. Egy-egy sor olvastán visszacsendülnek kedvenc cseh filmszatíráimból a mondatai. Pár éve tartottam utoljára cseh filmnapokat. 

Úgy nézem mára rendesen eleredt az eső, a tegnapi után még mindig kemény volt a föld, nem lehetett ásni(feltörni) átültetéshez. 

Viszont jártam egy iskolában, egy könyvtári órát hallgattam meg, réges régi kolléganőmet. Ő nagyon ügyes volt, a gyerekek vele együtt gondolkodtak, játszottak, Viszont amit a falu könyvtárosa mesélt elszomorított. Nincs a tanmenetben oda való látogatás, rengeteg a lexikális ismeret, hogy ezt betömjék a gyerekekbe nehezen halasztanak el órát, főleg, ha nem előírt. Ebből következően nem  járnak el hozzá, nem olvasnak, ha szünet van inkább számítógépeznek. No, itt valakiknek viszont van felelőssége. Hiába lesz kisportolt az ország, ha szellemileg... S micsoda előnyben vannak velük szemben azok a városi gyerekek, akik rendszeresen eljárhatnak a könyvek közé. Őket is nehéz megfogni, de ha még lehetőséget sem kapnak. (Csak megszólalt bennem a szakember egy év után. Hát persze, a véremben van, volt. Érzem még mindig.)

forrás

Akik szeretik a kerteket kukkantsanak be!

Andi kertje