A legteljesebb középkori Szent László freskósorozat
Nógrád megye egyik legrégebbi
temploma a tereskei Nagyboldogasszony római katolikus templom, amelynek
különleges értéke, a Szent László király legendáját megjelenítő
középkori freskósorozat.
A templom története
Írásos dokumentumok 1219-ben említik először, a már valószínűleg jóval korábban alapított
tereskei bencés apátságot. A templom mellett álló
kolostor
épülete már a 15. század végére elnéptelenedett, pusztulásnak indult,
ma már csak alapfalainak csekély maradványai láthatóak. Az eredetileg
román stílusban épült apátsági templomot az 1490-es években
gótikus stílusban
építették át, a török időkben mecsetnek használták, majd a 18. század
elején barokkizálták. Két tornyát 1847-ben lebontották, helyükbe a ma is
látható klasszicizáló tornyot emelték. Az 1960-as években nagyszabású
feltárási munkák során kerültek elő a
Szent László király legendáját ábrázoló középkori falfestmények. Érdekes kontrasztban van a fehérre festett homlokzat és torony a kőből épült gótikus hajóval.
A templom freskói
Szent László király legendáját, a kunokkal való
harcát és a lányszabadítást sok magyar templomban ábrázolták, de a mai
Magyarország területén csak három helyen látható, Ócsán, Vizsolyban és
itt, Tereskén. Köztük ez a legnagyobb, legteljesebben fennmaradt
ábrázolás. Legrégebbi részei a 13. században készültek, a templom 15.
század végi átépítésekor megsérült részeket újrafestették. A templomhajó
bal oldalán látható a legnagyobb, legjobb állapotú freskó, a sorozat a
szentély falán lévő festménnyel ér véget.
A templom belső tere
Diadalív választja el a szentélyt a hajó többi részétől, a barokk oltár közepén látható gótikus ablak egyben
oltárképként
is funkcionál, színes ólomüvegei Sztehlo Lili tervei alapján készültek.
Említésre méltó a 15. századi reneszánsz, kőből faragott
pasztofórium, azaz szentségtartó, ill. a
sekrestyében őrzött fából faragott 17. századi festett
Krisztus szobor. A bejárattól jobbra szűk, sötét lépcső vezet le a templom legrégebbi részébe, az
altemplomba. Jelenleg kőtárként funkcionál a felújításra váró helyiség, amelyből egy hosszú föld alatti folyosó nyílik."
forrás
A blogger megjegyzése:
E falat bontották ki felújításkor, amikor előkerült az alatta lévő, elfalazott freskó. Milyen szegények lennénk nélküle. S kellett, hogy meghagyjanak emlékül ennyit a ráépített falból az utókornak, mert ez is a templom történetéhez tartozik.
S nem lenne teljes a bejegyzésem egy kis hazakacsintás nélkül:
Türje