"Az idő olyan,

mint  a vonzerő. Az embernek sosincs annyi, mint amennyit gondol." Khaled Hosseini

Kicsit megkésve, de minden kedves blogolvasónak áldott és vidám ünnepet kívánok!

forrás

Nincs nekem kedvenc virágom,

  melyik szebb, nem prédikálom. Mind szeretem, mind csudálom, tavasszal mind alig várom. Szép Ernő
 

Kökörcsin

Karcsú termetével a kökörcsint
gusztálhatod, jelzi az örök csínt,
tündököl csipkés lila ruhában
a tavaszi rét nagy udvarában,
s ne csak népi nevén nevezd már, hisz
ismered: Pulsatilla vulgaris.

Kankalin

Kurta tőn látod meg a kankalint,
mosolyából már meleg tavasz int,
hosszú száron virágzik pompázva,
öltözete haragos kénsárga,
méhek röpdösnek fel szirmairól,
latinul: Primula elatior.

Mátyás Ferenc: Vadvirágcsokor

versek forrás

Lágy fókusz

és egyebek bent és kint, amit és ahol az idő engedte. Némi kertészkedés: átültetés, gyomlálás, s ültetés. Most csak nézek ki a fejemből, úgyhogy szöveges és hosszú beszámoló helyett beszéljenek a fotók. A primulák nekilendültek, s még kettő bimbói csak most bújnak majd elő! Imádom őket. A sziklakertbe hoztunk több új növényt, s a sok kövirózsát áthoztunk ide, legyenek egy helyen. A kedvenc gyógynövényes kertész sehol nem volt a piacon.

 Őket pedig szoktatom a kinti léthez. Mire beástam volna a társaik mellé, jött a szél,  a hideg, maradtak bent.

A nárciszok az új helyen végre virágoznak! S a faház előtt tulipánok, jácintok, s szintén nárciszok törnek elő teljes erővel. Az valahogy hideges rész, mindig késésben vannak az ottani virágok.

Búcsú a krókuszoktól, s az úja növények köszöntése

 S ők már egy új nemzedéket jelentenek majd a kertben:

 A hunyor

Tulipán, ibolya

Hoztunk még meténget, hóvirágot, téltemetőt, kankalint. Bent a házban most nyílnak el a majdan kiültetendő jácintok, s lesz fehér gyöngyike is. Majd fotózom kankalinokat is , megtáltosodtak sorra nyílnak ki, tele virággal. Mégis szép a tavasz!

Dilemma

Megnéztünk egy lakást, egy eladó lakást. Belépek a hálóba, tökéletes. Látszik átgondolt, kitalált, odaépített. Magával ragadott. Aztán a nagyszoba. Beépített bútor, nem is a szekrény fogott meg, egy polc. Könyves polc, lebegő, sarkot betöltő, aláfér egy sarokgarnitúra. Az egész szobából semmi másra nem figyeltem, már azon alkudoztunk a háziasszonnyal viszi-e vagy otthagyja nekem. Lakásvásárlásról szó sem esett, megnéztük.

Normális vagyok? Azóta is a lakáson jár az eszem. A konyha is beépített, azt is az előző tulaj hagyta ott, általában  a konyhabútor a lakások része. Ennyire én vagyok az berendezett lakás? Ennyire ráhangolódtam arra, aki ezt tervezte, kitalálta. Annyira rokonlelkek lennénk? Vagy valami húrokat pendített meg a lelkem mélyén? Érdemes alkudozni esetleg más bútorára, berendezésére?

Nem értem magam? Mi ez?

Egy -számomra - álomkert

http://www.gardenista.com/posts/ask-the-expert-sarah-ravens-10-tips-for-growing-a-kitchen-garden?utm_source=Remodelista/Gardenista+Subscriber+List&utm_campaign=ddc52453a3-Gardenista+Daily+Email+Campaign&utm_medium=email&utm_term=0_447a717cea-ddc52453a3-384531397



 

Reggel, még frissen írok

mert esténként ájultan alszom el korán, amit éjszakai kukorékolás követ, de akkor is beájulok, mindig...

6 hét után jutottam pici unokához, de mint kiderült betegen.Gondoltam visszafordulok, de gyógynövényes forró italok sora kihúzott a bajból. Picinke így is mindig maszkban látott. (Erre jegyezte meg valaki, úgysem sokat látott volna belőlem...)

Itthon lakáseladás és lakáskeresés fogadott, ezzel telnek a napok, s közben dolgozni is kezdtem. S kertelni is kezdtem volna, ha az a volna, ott nem volna. 

Macskáink is megvannak, leginkább úton, sokszor napokig, a háromlábú még mindig sántán. Azért ő a legfőbb eltűnő, mondom, már csak egy bőrlebernyeg tér haza a csontvázán. Viszont, ha hazatérnek egyetlen helyet tudnak elképzelni tartózkodó-és alvóhelynek, a gazdasszonyuk ölében. Ennyit macskáékról. Zsebi hűségesen őrzi és ássa a kertet. Jól vagyunk-.