Oldalak

2014. november 17., hétfő

Jelentem,

gyújtottam egy mécsest, egy kislámpát, a laptop fölött kislámpa ég. A konyhában meggyújtottam a fényfűzért, ami még nem tökéletes, a bepróbálás állapotában van. Mert kellett egy kis fény, egy kis melegség, s ahogy a blogokat olvasom nem vagyok ezzel egyedül.




Ma volt részem melegségben egy közel egy éve tervezett találkozón. Sok a sikerkönyv a tizenéves korosztálynak ő valahogy máshogy közelít. Átölelik a könyvei a korosztály problémáit, mégsem a keserűség hangján, szeretettel, megoldásokat keresve. Izgalommal olvasom, pedig ezeket a sikerszériákat hanyagolom, enélkül is van elég olvasmány,  amit illik ismerni. A személyes találkozó mélyítette az első érzéseket, másoknál többet lehettem vele, mégis kevés volt az az idő. Újabb íróember, akit szívembe zártam. Mély szeretettel.

S egy tanulság is volt számomra, ha olvasnak is a kamaszok, amikor már meg kellene nyilatkozni, hozzászólni, bezárkóznak. Huh, kemény helyzet volt. Megoldottuk.

S íme, itt a harmadik kötet.



 S akadnak nálunk, akik még mindig  nem győznek betelni a tűz fényeinek csodálatával:



2014. november 15., szombat

Füzetemből

Isten, hazánkért térdelünk elődbe.
Rút bűneinket jóságoddal född be!
Szent magyaroknak tiszta lelkét nézzed,
Érdemét idézzed!

István királynak szíve gazdagságát,
Szent Imre herceg kemény tisztaságát,
László királynak vitéz lovagságát:
Ó, ha csak ezt látnád!

Szent Erzsébetből hős szeretet árad,
Margit imái vezekelve szállnak,
Minket hiába, Uram, ne sirasson
Áldott Boldogasszony!

Ránk, bűnösökre minden verés ránkfér,
De könyörögnek ők tépett hazánkért.
Hadd legyünk mink is tiszták, hősök, szentek:
Hazánkat így mentsd meg!
Ének a magyar szentekről. A hazáért.


2014. november 14., péntek

Füzetemből

Megvárni, egy angyal és egy szent türelmével, amíg a dolgok - emberek, eszmék, helyzetek -, melyek hozzád tartoznak, eljutnak hozzád. Egyetlen lépést sem sietni feléjük, egyetlen mozdulattal, szóval sem siettetni közeledtüket. Mert bizonyos emberek, eszmék, helyzetek, melyek életedhez, jellemedhez, világi és szellemi sorsodhoz tartoznak, állandóan útban vannak feléd. Könyvek. Férfiak. Nők. Barátságok. Megismerések, igazságok. Ez mind feléd tart, lassú hömpölygéssel, s találkoznotok kell egy napon. De te ne kapkodj, ne siettesd útjukat és közeledésüket. Ha nagyon sietsz feléjük, elkerülheted azt, ami fontos és személyesen a tiéd. Várj, nagy erővel, figyelmesen, egész sorsoddal és életeddel.
Márai Sándor


2014. november 13., csütörtök

Amikor az ember az emlékeiből él...










Imádom az őszt, az októbert, a színeit. Az idei őszöm  az elmúlásról és a felépülésről szólt. A hétvégén már ott tartottam, hogy felülök az első vonatra, s világgá megyek. Betelt a mérték lelkileg, s fizikailag, főleg. Ez tegnap már tetőzött. Útra kellene kelnem? Világgá mennem? Csak egy napra is, de kikapcsolódni?

Ezek a fotók egy réges-régi kiránduláson, egy réges-régi őszön készültek. Máig kedvesek, legalább építenek most egy kicsit rajtam.

Füzetemből



Meg kell változtatnunk szokásainkat, azt hogy miként reagálunk a történtekre. Hiszen problémáink nem abban gyökereznek, ami történik velünk, hanem a hozzáállásunkon, amivel megéljük őket.
Akong Rinpocse


2014. november 12., szerda

Árnyjátékok



Már régebbi a  bejegyzés, vázlatolva volt. Követtem  a napot, ahogy körbejárt. Most engem követhetne a nap, mert kinyúltam, gondolom hűl le az idő. Nagyon kiütött, fekszem egész délután, cirmákolóim egyedül maradtak, a szomszédasszonyomra bízva. Nem lesz estére, akinek az ölébe vagy egymás fölé vagy ha másként nincs hely egymásra feküdjenek, hatalmas zümmögés közepette.Míg nem jön az éjszaka, mert akkor indul a vadászat, hogy meg-megtérjenek, s reggelre kifeküdjenek, s alapos reggeli után mély álomba merüljenek. Zsebi is nyugodhat, nem kell őket állandóan riogatnia.


2014. november 9., vasárnap

Három filmet



néztem meg a hétvégén. Ezt a jutubról, a másik kettőt, a Kísértést és a Blue Jasmine-t DVD-n. S amikor már nagyon kiborultam bevillant a Varjúnemzetség, megkerestem Kós Károly Kalotaszegi krónika című könyvét, feltöltött. Rossz hétvégém volt, tele feszültséggel, vagy fizikai gyengeséggel. Kellettek.

Woody Allen filmjeit kedvelem, s most a főszereplő miatt nagyon meg kellett nézzem. A Kísértés finom képei, sejtetései engem magukkal vittek. A végkifejlet sejthető volt. S ha összegzek, három női sors, három választás. S kérdezzem: te melyiket választanád? Én a Nevelőnő mellett voksolnék.

A Nevelőnő hónapok óta kerülgetett, rossz a szinkron, s nem élvezhető nagyítva, még így is megérte. Ajánlom.