2014. szeptember 12., péntek
Cseppek
Tegnap vettem egy vadászesőkabátot. Kellett. Másként nem mennek az utazások. Mire a buszmegállóhoz leértem, térdig vizes voltam. S még el sem indultam, gyakorlatilag.
A "rosszak" beszorultak, itt kénytelenek verekedni a sok kerti teendő, cserkészés, vadászat helyett. Zsebi, mint a vadmalac. Sáros, de a vizes földet ő sem tudja kaparni. Marad a futás, a csatakos bunda. S végre érni kezd a dió! Egyet kóstoltam az előbb. Ami eddig lehullott (rengeteg, sajnos), rossz volt. Zsebi nagy dióevő. Ha már ő eszi, akkor jó. Zsebitől sokat lehet tanulni.
2014. szeptember 11., csütörtök
2014. szeptember 8., hétfő
2014. szeptember 7., vasárnap
Magazinajánló
Magazinajánló. Francia. Otthonok, vendégházak, hotelek. Közös, ha jól érzékelem a hagyományok ápolása. Sok megközelítés, fantasztikus ötletek, egyedi megvalósítások.. Sajnos fotókat nem enged letölteni. Viszont ötlet sok van benne, s nagy gondom van a fürdőszobánkkal, ami kicsi, stb. Most gondolkodhatok mit vehetek át tőle.
A kedvenc: Lakóhely kórházból
A kedvenc: Lakóhely kórházból
Este
jött egy telefon öcsémnek, ismeretlentől, mert az ő számát megtalálták a neten, hogy menjünk, apám nincs jól. (Délelőtt még telefonon beszéltem vele, zaklatott volt, az ebéd késésével indokolta.) De megtiltotta a telefonálónak, hogy nekünk szóljon, tehát titokban mehetünk.
Ma reggelre mégis hívta az öcsémet, hogy kórházba kellene vinni.... Ha hívja, akkor baj van, mert a hívás áttört a makacsságán. Egyedül küzdjön problémájával, senkinek ne legyen terhére. Egyedül egy üdülőtelepen, ahol az utcában hét közben senki sincs. (Van ugyan beépített postás, s ebédet visznek neki.)
Tehát öcsémék autóba ültek, mentek, s várják az ügyeletes orvost. Kérdés mit mond, haza tudják-e szállítani, gyenge. Ezt láttam egy hete, ill. akkor a soványságát, amit elütött azzal, hogy az életnek egyszer véget kell érnie. Akkor még a savanyú, a bitang savanyú szőlőnek szüretelésén törte a fejét.
Most várom az ügyeletes orvos mit mond, azaz a telefont. Nehéz....
Most mit írjak: volt öcsém, orvos, apám maradt. A keddi tüdőröntgent bevállalta. Öcsém ehhez oda-vissza, 240 km-t utazik. Haza nem megy, a házban(nyaraló) tud fűteni, otthon még nincs központi fűtés. A többi szempont? Nem számít. Egyenlőre, s neki nem. Nem akar teher lenni. Konok, makacs. Csak arra, hogy mi mit izgulunk érte, nem gondol.
Ma reggelre mégis hívta az öcsémet, hogy kórházba kellene vinni.... Ha hívja, akkor baj van, mert a hívás áttört a makacsságán. Egyedül küzdjön problémájával, senkinek ne legyen terhére. Egyedül egy üdülőtelepen, ahol az utcában hét közben senki sincs. (Van ugyan beépített postás, s ebédet visznek neki.)
Tehát öcsémék autóba ültek, mentek, s várják az ügyeletes orvost. Kérdés mit mond, haza tudják-e szállítani, gyenge. Ezt láttam egy hete, ill. akkor a soványságát, amit elütött azzal, hogy az életnek egyszer véget kell érnie. Akkor még a savanyú, a bitang savanyú szőlőnek szüretelésén törte a fejét.
Most várom az ügyeletes orvos mit mond, azaz a telefont. Nehéz....
Most mit írjak: volt öcsém, orvos, apám maradt. A keddi tüdőröntgent bevállalta. Öcsém ehhez oda-vissza, 240 km-t utazik. Haza nem megy, a házban(nyaraló) tud fűteni, otthon még nincs központi fűtés. A többi szempont? Nem számít. Egyenlőre, s neki nem. Nem akar teher lenni. Konok, makacs. Csak arra, hogy mi mit izgulunk érte, nem gondol.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)