Füzetemből

"Megtalálni azt a szót, amit ő keresett, de nem talált, amire szüksége van, hogy a föld rétegein át haladva, a történelem korszakain át haladva, eljusson végre oda, ahol ő csak ő, ahol ő a teljes világegyetem. Felesleges és nevetséges olyan szavakat dobálni felé, amelyeket mi szeretünk, ezzel csak megütjük, hiszen én, ha azt mondom: tej, nagy diófát látok, a lomb közt kis égdarabok, a fa alatt kerti asztal, pohárban tej, tündöklik a tej, a táj. De lehet, hogy ő arra emlékezik, hogy nem kapott tejet, nem volt, és az anyja messze volt, és megütöd a szóval. De ha megtalálod neki azt a szót, amit keres! Társad lesz és válaszol, és válaszában felfénylik az elveszett szó, ami gyermekkorod zsebéből valamikor nyomtalanul kigurult."

Hervay Gizella

Keverék kutya

"Falun végigmenni keverékkutyával kínos." - mondja a 29 éves riportalany a rádióban, aki 10 év körüli gyermekének fajtiszta kutyát kér valakitől. Nekik nem futja rá. Viszont a gyermek örülne neki, csak ne legyen keverék!!

S elgondolkodom: olvastam Petrik Adrienn könyvében (Asszony meg a háza vagy Másik kert, s remélem a címeket pontosan írtam le), hogy falun, amikor a kutyáit sétáltatta milyen furcsán néztek rá. Sétáltatta, vagy 10 éve kb. Azok szeretetkutyák voltak, messze a pedigrés kutyáktól.. Akkor a sétáltatás volt a csoda. Mennyit változott a világ.

Krókusz

A fotón lévő krókuszok régi fotó, a hangulata miatt tettem ide. A mieinkek most kezdenek kibújni a födből. Nevetséges vagy nem is az(?), de naponta , naponta? , óránként néztem végig azokat a részeket, ahová hagymákat dugtam az ősszel: kelnek-e, bújnak-e már ki a földből? S lám, csütörtökön délelőtt már meg is jelentek a levelek hegyei. Sajnos el kellett jönnöm, s nem is tudok egyéb elfoglaltság miatt napokig menni, remélem a virágok megvárnak. Szeretem, nagy kedvencem a krókusz, alig vártam, hogy sajátom legyen, s Murphy úr ismét dolgozik, akkor nem vagyok velük, mikor örömömet lelhetném bennük. Azért remélem, csak megvárnak!!!

Csomagot hozott a postás

... már több napja, csak Isten malmai lassan őrölnek.  Volt benne szoknya, nekem

és csat- és hajpánttartó az unokáknak (a macska, macskaúr a csomag legnagyobb pártfogója és rajongója, itt-ott az ő bajusza lóg be a képbe. Készült fotó a dobozon ülve és szimatolva, de az adatok miatt nem akartam idetenni...):

S kitől jött a csomag? Anditól, az aaműhely gazdájától. S az egészben a csoda, hogy mind e szépségek személyre szólóan készültek. Az unokáknak ajándék lesz, az ő örömükről pár hét múlva tudok beszámolni. Azt hiszem a siker garantálható. Köszönjük Andi!

Nemzeti Sírkert

 A Nemzeti Sírkertet, a Fiumei úti Nemzeti Sírkert honlapját nézhetjük meg. Régi nevén Kerepesi úti Temető. Mondjam még???

Március köszöntő

Parancs János: Ismét a tavasz

"...Ez az évszak a bizalomé, a bizakodásé:
ilyenkor röstellem, hogy gyanakvó,
hitetlen és erőtlen lélek vagyok.
Mert gyönyörű ez a lázas igyekezet és lobogás,
gyönyörű ez az önfeledt, csapongó szárnyalás,
ez a lebírhatatlan, ösztönös és vegetatív remény."

Sorok dalolnak bennem, a forrásukat kerestem, azt nem, de ezt a részletet megtaláltam pontosabban rátaláltam. Köszöntlek MÁRCIUS!

Angyal tavaszi fényben

Ősz óta fotózom az angyalt, volt karácsonyi dísze, készült fotó őszi ággal (még mindig vele van), s most ahogy besütött rá és a mellette lévő üvegre a nap, ahogy az árnyék körbevette nem hagyhattam kattintás nélkül.