vadászati fesztivál a kedvenc völgyünkben. Aztán a a nem hivatalos részét évekre bevitték a városba. Nem értettem, ott egymást érik a fesztiválok, ez pedig a vidék vadásztársaságainak és egyéb érdeklődőknek volt nagy eseménye. Felnőtteknek, gyerekeknek, embereknek, kutyáknak. Idén végre visszakerült. Készültünk, tényleg számoltam a napokat, hogy ne menjünk el a végén. Egyszerűen embertelen meleg volt, nem mertem bevállalni. A szívem szakadt bele.
Ezek ma reggeli aranyóra fotók. Imádtam.
Nem tudom feltölteni. Nem értem miert, a mobil másnap engedi feltenni a fotókat. Volt egy időszak amikor változott, most ismét nem sikerül.
Ő pedig a Csodafiú szarvas nem felhőm. Akkor is pontosan úgy néz ki.
S egy tegnapi csoda. Az"SZTK"-ban időpontot kértem a fiamnak vérvételre. Látom a kiírást, hogy a szakrendeléseken sorszámot kell húzni, ha odaérünk. Tehát: kérünk egy időpontot, s kapunk szerencsés esetben néhány hónap múlvára, ha odaérünk még sorszámot is húzatnak. Bebiztosítják magukat. Vagy a rendeléseken végül meg nem jelenő betegek miatt? Mondom a hölgynek, vagy kérdem, hogy ez mi? Egy szót nem szólt rá. Milyen elege lehet. Felétek is ez az új módi?
S a vonatok ügyéhez egy megemlékezés Öveges Józsefre, aki egy gyorsvonat miatt lett fizikatanár. Akkor még normálisan közlekedtek a vonatok. Ennyit arról.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése