Oldalak

2024. február 1., csütörtök

Kiugrottunk

Pusztaszentlászlóra a kedvenc tavunkhoz. Szó szerint, mert szomszéd faluban voltunk húst vásárolni. Kíváncsiak voltunk a jégre. Volt, csak a part mentén, a híd lábainál olvadt fel, mint Keszthelyen.  Jó, hogy a kutya nem volt velünk, olvadt a fagy után, beragadtunk volna. Vissza is fordultunk 5 méter után. Nézzétek a fotók, e látványért érte meg odamenni.










 Hadd kérdezzem meg, ti hogy viselitek a telet? Nekem tele van vele a  hócipőm. Szétnyúzott,szó szerint. A MG-m nem kedveli a telet, hát most ki is tesz magáért. Vagy ennyire öregszem? Vagy a frontok? Nagyon nehezen viselem már, s elegem van belőle.



Bejegyezte: dátum:
Címkék: ,

4 megjegyzés:

  1. mancoka kertje2024. február 2. 7:19

    Anikó, ugyanígy viselem én is ezt a télnek nem nevezhető valamit. Elegem van belőle, meg sokszor magamból is.
    A fotók gyönyörűek, ezért tényleg érdemes volt kimozdulni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Névtelen2024. február 2. 16:57

      Helyettem írtad, ugyanígy vagyok.

      Törlés
  2. Orsi2024. február 2. 8:05

    Anikó, hihetetlen hangulata van minden fotódnak! Az első varázsolt el most 😍
    A telet hogy bírom? Volt tél? 🤔🤔 Itt nem nevezhető télnek időjárás volt végig. Ezt, így nagyon nem szeretem...
    Már tényleg bűvölöm a kertet, hogy kint lehessek végre.

    VálaszTörlés
  3. Névtelen2024. február 2. 16:59

    Orsi, te is helyettem írtad. Se ilyen, se olyan tél, de tele fronttal, amik szétszedtek. Már tükörbe se tudok nézni, amit csinált belőlem. S ez most nem hiúsági kérdés.

    VálaszTörlés

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)