Kérdem a szembe szomszédot, hogy nem látom a macskáit. Egy van még, a másik elveszett, nem találja, kb mint Aladár. Mindenhol kereste, nyomaveszett. Vagy inkább felkoncolták, mondom neki. A kitört , éhes kutyák, elveszett macskák, túl nagy az egybeesés.
Ő túllépett rajta, de látja rajtam a gyászt. Mások vagyunk, szerettem a kutyafülűt, csaladtag volt. Nő vagyok, érzelmesebb, mondom.
Mobilról írok, a fotót nem jó helyre tette be. Látni a négy levelű lóheréket, sőt van öt levelű is!!! Akkor azt kívántam, hogy legyen szerencsés a kirándulásunk. Úgy félek kimozdulni, tiszta vénasszony lett belőlem. Pedig az erdőn is milyen sokat jártunk, pár éve is. Vagy inkább eltelt pár év?
Szerintem egy nő mindent máskép él meg mint egy férfi...Mondom a macskás ismerőseinknek, akinek macskagyár van, mennyire hiányzik hogy elment a cicánk, erre azt mondta lépj rajta túl... én nem tudok... 17 év...az elég sok idő... náluk elmegy egy, nem akkorra hiány., hisz marad még 10 valamennyi.Más... azt gondoltuk ha végleg befejezzük a fóliákat, majd mehetünk, annyi időnk lesz... nem lett... sőt most még több tenni való van, de nem is hiányzik a menés... szeretek itthon lenni...meg hát annyi fáj van,,,ez mind gátol hogy útnak induljunk...Te hozzá vagy szokva... ha tudsz menjél, hamar itt a rossz idő
VálaszTörlésIgen, a macskasok külön kategória. S sokan idegenekkel meg sem osztanak ezt, s azt a macskáikról, mert hülyének nézik az embert. Mások tapasztalata is.
VálaszTörlés