nem Kánya Katára hasonlít szerintem, hanem a gondolatai, kérdései, mondanivalója áll közel hozzá, és amiket csinál, ahhoz hasonlóakat ő is szokott...:) ♥ bocs, tudom, tudom, mire gondolsz, csak vicceltem
Szóval, hogy egyet kiemeljek. Én sem tudok megbocsátani, s amikor a saját érzéseimet, gondolataimat hallottam tőle elgondolkodtatott. Nem megy nekem a megbocsátás, s ha az évek el is mostak dolgokat, akkor sem mentek feledésbe. Nem megbocsájtottam, elmosódtak! Azt hittem csak én vagyok ilyen "bűnös" valaki. Pedig itt-ott már felszólítottak tanuljak meg megbocsátani, de ez akkor sem úgy megy.
felszólításra nyilván nem megy, az "elmosódás" meg pislákoló parázsként vár a fellobbanásra, elég egy félreértett szó, és a múltkorival együtt robbantod rá az el nem dolgozott érzéseidet, ...nekem sem megy a megbocsátás, csoportelvárás kedvéért jó arcot vágok, de az sosem az őszinte érzésről szól....Szerintem ez nem bűnösség, hanem a saját érzéseim felvállalása, ...ne törődj a "felszólításokkal" azoknak többnyire önös okai vannak (hogy ne kelljen már veled kellemetlen dolgokkal foglalkoznia) a gyerekeknek mondott "béküljetek ki" parancsokra is asszociálok...de inkább a saját érzéseid megértésével kellene törődni:...(sokat beszél a megbocsátásról PálFeri, érdemes beütni a keresőbe a megbocsátás pálferi szavakat, jó összefoglalókat ad pl. itt https://blog.palferi.hu/hiteles-megbocsatas-feltetelei/
Mi is meghallgattuk. Érdekes téma, amiben jól el lehet gondolkodni, visszatekinteni .Sajnos én sem tudok megbocsájtani, próbálom helyre hozni, de soha nem lesz olyan mint előtte,de csak a családon belül.Apa szokta mondani, törj el egy poharat és rakd össze...nem lesz olyan mint előtte..Így vagyok a barátokkal is..Hosszú távon persze elmosódnak az emlékek, de a megbántás emléke megmarad..
Érdekes volt. Közben azért- mert én is kíváncsi ember vagyok :)- kattogott azon az agyam, vajon miben hasonlítasz Kánya Katára :)
VálaszTörlésnem Kánya Katára hasonlít szerintem, hanem a gondolatai, kérdései, mondanivalója áll közel hozzá, és amiket csinál, ahhoz hasonlóakat ő is szokott...:) ♥
Törlésbocs, tudom, tudom, mire gondolsz, csak vicceltem
Szóval, hogy egyet kiemeljek. Én sem tudok megbocsátani, s amikor a saját érzéseimet, gondolataimat hallottam tőle elgondolkodtatott. Nem megy nekem a megbocsátás, s ha az évek el is mostak dolgokat, akkor sem mentek feledésbe. Nem megbocsájtottam, elmosódtak! Azt hittem csak én vagyok ilyen "bűnös" valaki. Pedig itt-ott már felszólítottak tanuljak meg megbocsátani, de ez akkor sem úgy megy.
Törlésfelszólításra nyilván nem megy, az "elmosódás" meg pislákoló parázsként vár a fellobbanásra, elég egy félreértett szó, és a múltkorival együtt robbantod rá az el nem dolgozott érzéseidet, ...nekem sem megy a megbocsátás, csoportelvárás kedvéért jó arcot vágok, de az sosem az őszinte érzésről szól....Szerintem ez nem bűnösség, hanem a saját érzéseim felvállalása, ...ne törődj a "felszólításokkal" azoknak többnyire önös okai vannak (hogy ne kelljen már veled kellemetlen dolgokkal foglalkoznia) a gyerekeknek mondott "béküljetek ki" parancsokra is asszociálok...de inkább a saját érzéseid megértésével kellene törődni:...(sokat beszél a megbocsátásról PálFeri, érdemes beütni a keresőbe a megbocsátás pálferi szavakat, jó összefoglalókat ad pl. itt https://blog.palferi.hu/hiteles-megbocsatas-feltetelei/
TörlésMi is meghallgattuk. Érdekes téma, amiben jól el lehet gondolkodni, visszatekinteni .Sajnos én sem tudok megbocsájtani, próbálom helyre hozni, de soha nem lesz olyan mint előtte,de csak a családon belül.Apa szokta mondani, törj el egy poharat és rakd össze...nem lesz olyan mint előtte..Így vagyok a barátokkal is..Hosszú távon persze elmosódnak az emlékek, de a megbántás emléke megmarad..
VálaszTörlés