Oldalak

2017. december 18., hétfő

egy dal


 

Mióta a világ varázstalanítva lett, mióta minden banális óraszerkezet, megfejtett világból téged nem értelek, a megfejtett égbolt miattad maradt végtelen. Mindennek árát mióta jól tudom, a te értéked messze van, túl a számokon. Kívánom a tested, csak azt nem érthetem, minden részéből mért mindig az arcod kell nekem. Magasba száll a kenyér ára, ólommal telve a pára, de azt, hogy téged nem értelek, hogy is köszönjem meg neked azt, hogy szeretlek. Tested, a gazdag, mindent kínál nekem, mégis az arcod, arcod kívánom szűntelen. Mióta a világ saját eszébe szállt, te vagy az, akinek nincs értelme - egyáltalán. Mióta a világ varázstalanítva lett, végre miattad nincsen értelme semminek. Mióta a világ titoktalanítva lett, már mindent értek, egyet kivéve - tégedet

1 megjegyzés:

  1. Nagyon érdekes ez a vers, de kié? mert az utána lévő beírásodban valaki fölvetette az unokád ügyességét. Talán ő írta? figyelemre méltó.

    VálaszTörlés