Első napunk utolsónak tervezett templomához értünk el. Fel a temetődombra, átvágtunk a temetőn. A lombok közül egyszerű templomocska bukkan elő.
Nincs nyitva, szerencsénkre vasárnap délután többen járnak temetőbe, megtudjuk kinél van a kulcs.
A körített falas templomot, mely 13. században épült sok kár érte az eltelt századok alatt.
" A falu fölötti magaslaton, az öreg temető mellett, alacsony kőfallal kerített tisztáson álló kis templom első pillantásra tökéletes állapotban megmaradt, tisztán román stílusú épületnek látszik. Csak közelebbről nézve vehetők észre az eredeti, gondosan faragott kváderkő falazatába beillesztett téglapótlások. A hazai műemlékvédelem legjobb korszakát idéző helyreállítás cseppet sem zavarja meg az „áhítatunkat”, sőt a kiegészítésnek köszönhetően teljes szépségében mutatkoznak meg a XIII. századi templom remek arányai és részletei.
A torony nélküli, ötször öt és fél méteres belterű hajóból és félköríves apszisú szentélyből álló épület az Árpád-kori magyar falusi templom mintapéldánya. A gyülekezeti terem nyugati végében kegyúri karzat, a szakrális tér északi oldalán sekrestye egészíti ki a kétsejtű épületet. Bejárata a hajó déli oldalán nyílik, ugyanitt két tölcsérbélletű ablak látható, melyekhez hasonló formájú ablakok készültek az apszis déli ívében és keleti tengelyében. Az épület egy méter vastagságú kőfalán formás lábazati párkány fut körbe, felül szabályos ívfüzérből és fogazott szalagból álló fríz koronázza meg a homlokzatot.
A templom régi patrocíniumát nem ismerjük. Egy újkori irat Szent János titulusú kápolnáról tesz említést Váraszón, közelebbről nem meghatározott helyen – ez lehetett akár a mi templomunk is. A török hódoltságot túlélt épületet a XIX. század elejétől bővíteni készültek, 1848-ban már tervük is volt a hosszanti irányú megtoldására. Plébánosa 1912. április 13-án jelentette az egri püspökségnek, hogy a templom fala kettérepedt. A romos épületben 1948 nyarán gyerekek tüzet raktak, amitől a tetőzet lángra kapott és elhamvadt. Tíz évre rá vette tervbe a templom helyreállítását a műemléki hatóság, majd 1963-ban került sor régészeti feltárására és szakszerű helyreállítására." forrás
Nem is tudom miért fotóztam olyan részletesen, de szemmel láthatóan csak darabnyi emlékek, kőmaradványok jelzik milyen lehetett, s mégis áll, használják ma is.
A gyerekekerol eszembe jutott mi is mennyit jatszottunka templomkertben..a vaskorlaton masztam, mintha tornasz lennek..leestem a karom belevertem nagy erovel, zuzodast kaptam..a csodas norvegmintas pulcsim olloval vagtak le rolam:)gipszbe raktak karom...
VálaszTörlésMinden ilyen epulethez ki tudja mennyi tortenelem tartozik, ha csak ilyen jelentektelen is, mint az enyem:)
Szerintemazért fotóztad részletesen mert bár újraépítették, hát igen régi templom és kellemesen ódon, itt már tetszenek a belső részletek is:-)
VálaszTörlésÉrdekes ez, ahogy Ágnes is írja, hogy a templomkertben szeretnek játszani a gyerekek. Vajon miért? mert nálunk is pontosan így volt és mi is a vaskerítésen másztunk át...Talán azért, mert megnyugtató volt a templom közelsége? vagy tudtuk, hogy ott nem érhet baj bennünket? ki tudja már ezt.
VálaszTörlésIgen, ennek a templomnak már szép a belseje. Az egyszerűsége a legszebb benne.
Szerintem meg nyugodt hely a temető, templomkert, kevesen járnak oda, félre is esik, nyugodtan elbújhatnak, bungizhatnak. Vagy mindaz amiről ti is írtatok.
VálaszTörlésSzeretem az ilyen helyeket, mint ez a templom, ahol a múlt és a jelen harmonikusan olvad össze. Számomra (legalábbis) van benne valami reményt-adó. Hogy talán mindig lesznek olyanok, akik a múltat "összefoltozzák" és tovább-használják.
VálaszTörlés