Kerti hírmondó

Jó hír, kedves hír: tegnap a ház előtti fűben kétszer vettük észre a stiglicet, pontosabban egy stiglicet. S ahogy estefelé a kutyával labdáztam a diófára egy szajkó szállt le, pörgött-forgott, tovareppent.

S akkor jöjjön pár fotó  a kertről, már az utókor, vagy visszanézés kedvéért is. Fényben-esőben készültek.

 

 

 

 

 Loncok

 Kert fényben és esőben

 

 Tűztövis és a hólyagvessző virágai.

 Íriszek nyílóban és elnyílóban.

 

 

 Ezek a sárga levelű növények érzékenyek? Úgy láttam a spirea, de a boróka levelei is megpörkölődtek a naptól.

 A megtáltosodott illatos bangita

 

 Nekem rózsám, nekem rózsaszín, az aztán soha nem lesz! Soha ne mondd, hogy soha!

 Őt a kertésznőtől kaptam ajándékba. Annyit járunk oda, már barátságba keveredtünk. Akkor mondta a nevét is, elfelejtettem. Ismeri valaki? Olyan kedves.

 Liliomok, s ahogy már hetek óta lassan előbújnak.

 

 

Tűztövis, írisszel és kecskerágóval.

 Tűzesők virágba borulva, s a selejtes madáritató. Ahogy tavaly nyáron is láttam nagy méhitató. Megtartottam.

 

 A kevésbé sikerült fotón gyöngyvessző íriszekkel, sajnálom, hogy nem sikerültek a fotók.

 A kert kevésbé látványos része, azaz itt van a kupi. Cserepek, stb. ezeket majd még el kell távolítanunk. El kellene... Itt bizonyosodik be, hogy a borostyán ápol és eltakar.

 Ezt a "bástyát" nagyon kedvelem, a fakerítésével, a madár hozta bokrával.

 Telekhatár: vadszőlővel, lonccal és mályvákkal, trombitafolyondárral és hóbogyóval, a téli jázmin a sok zöldtől nem látszik. Idén  a loncaink nagyon kitettek magukért!

 

S a ház előtt: az elsőnek kinyílt kokárdák,  az elnyíló szegfűk, s mire hazaértünk sok levendula bimbós lett.

 Hadi állapotok... nem fotózásra készültem.

A nagyon, nagyon szeretett és hálás len. S tavaly óta itt-ott már felbukkannak az oly hiányolt "gyermekei".