Őrület

Amikor a lakást kerestük a keresést teljesen ahhoz igazítottam, ha apámhoz utazom, az utazás átszállásmentes (helyijárat) legyen. Volt még más szempont is, de ez fontos volt, csomagokkal  utazni, gyalogolni, nem szeretek, főleg, ha nehezek. Egyszer csak tudatosult: hiszen apám féléve halott.

Máig meg-megsimogatom  a fotóját, elmondom neki, hogy mennyire szerettem, s milyen büszke vagyok rá, hogy ő volt az én apám. Közben, ha az ember kikapcsol, élőnek veszi. Ilyen az ember.

S jöjjön egy film, biztos sokan láttátok, szerintem nem lehet eleget megnézni, izgulni rajta a két nagyágyúval a főszerepben. Imádtam.

Megyek vissza az orvoshoz. Jobban vagyok, kétségtelen, de ez még nem gyógyulás, csak javulás. Ideje lenne már gyógyultnak lenni.