Oldalak

2014. november 5., szerda

Hagyatékok

Apám halálával fel kellett számolnunk a lakását és a nyaralót. Mindenhonnan hoztunk el tárgyakat, amik őrá emlékeztettek. Elgondolkodtam, kinek, mit jelent, kinek-kinek mi mást jelent egy szülő. Ez a tárgyakból is egyértelmű lett.

Magammal hoztam egy "koszos", a kerti munkáknál használt Surda kalapot. Ebben fotóztam utoljára a nyaralóban, már összeesetten, betegen. Hogy mekkora lehet a baj, tán csak akkor láttam jobban, mikor a fotókat áttettem a gépre. Itt már nem volt ember, aki megtöltse melegséggel, emberséggel, itt csak tények voltak.

Hoztam magammal egy képet, melyet egy háborús bajtárs festett Kanadában, ill. annak fotómásolatát, bekeretezve. Egy Stuka modellt. Öcsém küldte utánam a már általa elvitt "barométert", de jellemző volt apámra, ezzel töltötte napjait, ezt figyelte, ez alapján tervezett, dolgozott. S velem jöttek a naplói. Precízen, pontosan vezette  napjait. Nap-Hold állások, változások, kiadások, a szőlő munkálatai, stb. S hova rejtette el a pénzét. Helyenként kódolva, hogy az utódok csak fejtsék  a rejtvényt, kutassanak. Félt. Félt, mert hallotta, hogy 300 Ft-ért is megöltek embert.

S a lényeg: a gyógynövényes könyvgyűjtemény. Az alma meg a fája.....

Az otthoni hagyaték más. Egy csésze, amiből, ha hazalátogattam mindig ittam a kávét, maradék vászontörülköző (még anyai dédapai hagyaték), háborús csereként nagyszülőkhöz került damasztnemű maradéka. Ilona asszony könyvét elkértem, én vittem dedikáltatni a könyvfesztiválra anno, én kísértem apámat Pápára a kollégiumba író-olvasó találkozóra, s találkozóra.

Gróf Edelsheim Gyulai Ilona - Becsület és kötelesség 1. 1918-1944
(Volt apámnak egy elképzelése férje haláláról, a könyvben meg is jelent. Ezért volt jelentős a könyv. Nyugdíjasként háborús emlékeit írta meg, s ha tudta, publikálta. Többnyire ellenszéllel. Nem értek hozzá. Egy levéltáros ismerte el, vagy inkább gyűjtötte fel az emlékeit.)


S két festményt, velük bajban leszek, vastag arany keretük van, nem illik a házba, valószínű át kell festenünk. Nézem őket, emlékezem. A gyermekkori háznál mennyit találgattam, hol festhették a településen, ahol éltünk, ki lehet a vadász stb. Művészet? Akkor erről még fogalmam sem volt. Így jártam a folyóval is. Honnan indult, a határ melyik részét festették le, sehogy sem sikerült behatárolnom. Persze, hogy nem.


 
Mindig hozza a tatabányai, volt kettéválasztott mérnöklakásból kialakított szolgálati lakás hangulatát, a gyermekkorom. Hol vették? Sosem kérdeztem, s már nem tudom meg.


 S küldte utánam testvérem  a tanyát ábrázoló rézkarcot, ez a tiéd, ez a te álmod, a parasztház! (Ennek eredetét már ismeri az ember. Hatvanas-hetvenes évek, rézkarcok, magyarázzam?)


S elgondolkodtam, rákérdezzek a fiaimnál, ha meghalok ők mit vinnének? Számukra mi jelenti az otthont?  Lehet, hogy megteszem, kíváncsiságból, amíg tudom, amíg lehet, amíg még nem késő.

6 megjegyzés:

  1. Hasonló örökítési gondolatok foglalkoztatnak, már főleg abból a szemszögből, hogy tőlem mi hasznosat kaphatnak majd azok, akik örököseim lehetnek. Pápa, kollégium...Pápán jártam gimibe, oda köt a gyermekkor. A családtörténetben, amit írok, sok történet helyszíne lesz ez a kisváros.

    VálaszTörlés
  2. Mi választunk, vagy a tárgyak választanak bennünket?
    Nagyapám örökölt az apukájától egy 1905-ös Doxa zsebórát. A dédipapa az első világháborúban még az orosz frontra is magával vitte. (A hegedűjét is. A mai napig nem értem, hogy nem lett bajuk ezeknek a holmiknak a háborúban...)
    Kiskoromban mindig belopóztam a papáék szobájába, hogy meghallgassam, ahogyan az óra tik-takkol. Szerettem a hangját, szerettem a szagát, úgy éreztem, összeköt vele valami. Pár éve karácsony előtt a papa nekem adta. Más már biztos eladta volna, de nekem ez az óra nagyon sokat jelent, soha nem válnék meg tőle. Remélem, akihez utánam kerül majd, ugyanolyan fontos lesz majd, mint amilyen nekem és vigyázni fog rá.

    VálaszTörlés
  3. Az meg igy is lejon, ilyen kevesbol, hogy szep volt a kapcsolatotok.A targyak arulkodnak rola.
    En nem voltam jelen a szuloi haz eladasanal.A temetes utan leakasztottam egy kepet, amit egy hazassago evfordulojukra vettem, a hatuljara ra is irtam , az meg ma is tetszik, ahogy rairtam.
    Megelozoen oriztem Anyu himzett kisparna huzatot, mokus van ra himezve, akkor meg nem tudtam ekkora kozom lesz hozzajuk.
    Apunka az ora fontos volt, azt hoztam el, amit szinten tolem kapott.

    Nagyon szep bejegyzes Aniko!

    VálaszTörlés
  4. Fontosak ezek a tárgyak. Hidat építenek a múlt és a jövő között.
    Egy finom csupor tea mellett órákig mesélhetnék egymásnak róluk. Be jó is lenne!

    VálaszTörlés
  5. Hello I'am Chris From France!!
    this is not a "spam"
    You Have A Wonderful Blog Which I Consider To Be Registered In International Blog Dictionary. You Will Represent Your Country
    Please Visit The Following Link And Comment Your Blog Name
    Blog Url
    Location Of Your Country Operating In Comment Session Which Will Be Added In Your Country List
    On the right side, in the "green list", you will find all the countries and if you click them, you will find the names of blogs from that Country.
    Imperative to follow our blog to validate your registration.Thank you for your understanding
    http://world-directory-sweetmelody.blogspot.com/
    Happy Blogging
    ****************
    Helló I'am Chris Franciaországból !!
    ez nem a "spam"
    Elnézést kérek, ez a szöveg történik fordító
    Van egy csodálatos blog, amely úgy gondolom, hogy bejegyzett International Dictionary Blog. Ön képviseli a Country
    Kérjük, látogasson el az alábbi linkre, és hogyan a blog neve
    Blog URL
    Operatív lízing Of Your Country Melyben Hogyan Session bővül a Country List
    A jobb oldalon, a "zöld lista", meg fogja találni az összes országok és ha rákattint őket, meg fogja találni a nevét, blogok ebből az országból.
    Rendkívül fontos, hogy kövesse a blogot, hogy érvényesítse a registration.Thank szíves megértésüket
    http://world-directory-sweetmelody.blogspot.com/
    boldog blog
    ****************

    VálaszTörlés
  6. Válaszolnom kellene nektek, elnézést, de hulla vagyok. Beálltam ide és Borókához, neki összekaptam magam, de ennyi volt. Hosszú, nehéz napom volt. Minden héten ott akarom hagyni a munkahelyem, azt hittem a műtéttel lesz hat hetem , hát három lett. Ez a munkahelyi "házasság", ez nem jó, megfojt, de a munkahelyet is. Így dolgozni nehéz. Az ember falakba ütközik. Lelkileg kikészít, az rámegy a fizikumomra. A lábam sem stabil, de a foglalkozásom, miatt elküldtek dolgozni, ha tehetem pihentetem. Fekszem. Néha, csak fekszem. Kinyúlva. Sokatokat olvasom, ha nem is jelzek.

    VálaszTörlés